Hallgassa élőben!
Fotó: A szerző felvétele

A lokális és a regionális: konferencia a Partiumi Keresztény Egyetemen

Az irodalom és a kultúra éltető közege: a lokális és a regionális címmel szervezett konferenciát az elmúlt hétvégén a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja. A második alkalommal megrendezett konferencia középpontjában ezúttal Székely János költő, drámaíró állt.

János Piroska

„A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke 2018-ban indította útjára ezt a konferenciát – mondta el megnyitóbeszédében dr. Bökös Borbála, a PKE Bölcsészettudományi és Művészeti Karának dékánja. – Akkor azt szerettük volna, hogy hagyományteremtő legyen, és nagy örömmel látom, hogy ez a törekvés sikerült is. Ez a konferencia számomra azért nagyon különleges, mivel felvállalja a helyi és a regionális értékek megőrzését, feltérképezését és továbbörökítését. Magam is úgy hiszem, hogy egy nemzetet, egy kultúrát, egy irodalmat létrehozó vagy alakító érték mindig kicsiben kezdődik, ezért fontos, hogy figyeljünk oda a gyökerekre. Ahhoz, hogy a lokális és a globális egymással párbeszédet folytasson, egymást kölcsönösen erősítse, irányvonalakra és támaszpontokra van szükség. Ez a konferencia is egy ilyen irányvonal mentén szerveződik.” Dr. János Szabolcs, a konferencia társszervezője kifejtette: „Amikor ezt a rendezvényt megálmodtuk, az volt az alapszándékunk, hogy teret nyissunk annak, amit az egyetem amúgy is felvállal: regionális szerepet tölt be, regionális intézményként próbálja pozicionálni magát. Úgy gondoltuk, hogy ennek a kutatási iránynak, önmeghatározásnak, az irodalomban, a kultúrában nyilvánvalóan helye van.” A konferencia ugyanakkor egy jubileumi rendezvénysorozatba is beilleszkedett, ugyanis 2020-ban volt tízéves a magyar szak. Ennek jegyében terveztek rendezvényeket, amelyeket a járványhelyzet miatt kénytelenek voltak elhalasztani. „Nyilvánvalóan lesz folytatása a konferenciasorozatnak, hiszen a jelenlegi rendezvény is azt mutatta meg, hogy vannak olyan szerzők, akiknek nevei, tevékenységei ismertek, de maguk a szövegek nincsenek benne a köztudatban, holott a lokális emlékezet szempontjából megérdemelnék, hogy ott legyenek. Az előadások azt mutatják, hogy ennek a lokális-regionális kérdéskörnek vannak olyan aspektusai, amelyeket egyáltalán nem is kutattak még. Ez egy nagy adóssága a magyar irodalomtudománynak. Minden eddigi konferenciánk azt igazolja, hogy ennek helye van, még akkor is, ha nem remekművekről van néha szó, de amelyek a helyi közösség számára fontos személyektől származnak, vagy a helyi emlékezet számára fontosak” – nyilatkozta portálunknak János Szabolcs.

Dr. Albu-Balogh Andrea, a konferencia társszervezője arról szólt: „A lokalitás és regionalitás témakörén belül feltett szándékunk volt mindegyik konferencia esetében egy helyi, akár nagyváradi, partiumi, vagy a tágabb értelemben vett regionalitáshoz, az erdélyiséghez kapcsolódó életmű kiemelése. Az első konferencián Karácsony Benő életművét állítottuk fókuszba, most pedig Székely Jánoshoz kapcsolódóan hirdettük meg ezt a kiírást. Nagyon örülünk annak, hogy voltak jelentkezők a témában. A lokalitás és regionalitáson belül hadd fedezzünk fel olyan életműveket, amelyek megérdemlik, hogy foglalkozzunk velük, amelyek ezer szállal kötődnek egy helyi kultúrához, de azon túlmenően egyetemes értékeket is képviselnek. Ilyennek látjuk Székely János életművét, amelyet a konferencia által szeretnénk ismét bevinni a közbeszédbe” – mondta dr. Albu-Balogh Andrea, aki a későbbiekben megjegyezte: az idei konferencia kiemelt alakja, Székely János számtalan műfajban, műnemben alkotott, jelenleg mégis keveset tudnak róla, leginkább drámái ismertek, a költő, filozófus oldala háttérbe szorult.

Az előadásokról

A konferenciára a Partiumi Keresztény Egyetem oktatói mellett érkeztek előadók Kolozsvárról, Budapestről, Pécsről és Egerből is. Az eseményen többek között előtérbe került Szacsvay Imre kevésbé ismert arca is: Béres Norbert a leginkább politikusként, országgyűlési követként ismert Szacsvay Álarcz és nefelejts című vígelbeszéléséről értekezett, amely bár nem emelkedik ki korának irodalmi művei közül, mégis érdemes vele foglalkozni a szerző személyét illetően. Székely János írói világképéről Szász László tartott előadást, Albu-Balogh Andrea Irgalmas hazugság című drámáját emelte ki, Boka László pedig a költő-filozófus Székely Jánosról beszélt a konferencia résztvevőinek. Balázs Géza Székely Hiánytalan című versét elemezte szövegtani szempontból, Filep Tamás Gusztáv pedig az író három regényébe nyújtott betekintést. A pénteki nap zárásaként Albu-Balogh Andrea és Balázs Géza a konferencia meghívott vendégeként Orbók Sándorné Székely Ilonát, Székely János lányát kérdezte édesapja munkásságáról, életéről. Elhangzott: Székely János, bár nem voltak túl optimista következtetései az emberekről, boldog volt, mivel azzal foglalkozott, amit szeretett.

A konferencia első napja Bihardiószegen borkóstolóval ért véget, ahol bemutatták az Újvárad folyóirat legújabb számát. Szombaton a hallgatóság többek között Tompa Andrea, Kertész Imre, Bánffi Miklós műveinek sajátosságaiba nyerhetett betekintést, illetve ekkor mutatták be a 2018-as konferenciakötetet is.

 



A Napraforgó lett idén Magyarország tortája
Kihirdették többek között Az ország cukormentes tortája és a Magyarország kenyere címek győzteseit is.
Brutálisat villantott egy autóban Tóth Andi
A szexi énekesnő újabb nagyon dögös képpel készült rajongóinak.
Biztos, hogy jövőre nem módosul a középiskolai felvételi módszertana
Gyönyörű képeken mutatja be Váradi Levente a magyar néptáncot
A fotográfus kötete Végtelen motívum – Hetvenéves a Magyar Állami Népi Együttes címmel jelent meg.
A nap hőse lett a vaskohsziklási tűzoltó