ERDON
Erdélyi hírportál
július 27., szombat
A Magic Tour a Queen rockegyüttes 1986-os, utolsó eredeti felállású koncertturnéja volt, a négy alapító tag utolsó koncertje 1986. augusztus 9-én, Knebworth-ben zajlott le. A koncerten elhangzott a "Tavaszi szél vizet áraszt". http://www.youtube.com/watch?v=C2O4dZgAIcU&feature=related
Korábban átmenetileg Deutsch-Für Tamás volt a neve.
Zongora- és zenekari műveket, operákat, szimfonikus és kamarazenét alkotott. Ismertebb szerzeményei: Variációk egy gyermekdalra; Szegedi mise; Amerikai rapszódia
Cyrus Field irányításával fektették le.
Az író és politikus báró Eötvös József fiát a család jogásznak szánta, de Loránd sokkal inkább a természettudományokhoz vonzódott. 1867-től a heidelbergi egyetemen tanult kémiát, fizikát és matematikát. 1871-ben tanársegéd, majd hamarosan tanár, Jedlik Ányos nyugdíjba vonulása után pedig a kísérleti fizika professzora és a fizikai intézet igazgatója lett a pesti egyetemen. Tudományos munkásságát legfőképp a gravitáció és földmágnesség témakörében folytatta, legismertebb eredménye az igen precíz és érzékeny torziós-inga megszerkesztése volt. Másik jelentős felfedezése és bizonyítása Eötvös-effektus néven ismert, melynek lényege, hogy a Föld felszínén kelet felé mozgó testre nagyobb centrifugális erő hat, mint egy nyugat felé haladóra. Tudományos eredményeiért és tevékenységéért számos hazai és külföldi elismerésben részesült. 1894 júniusában kinevezték vallás- és közoktatásügyi miniszternek. A mindösszesen hét hónapos minisztersége alatt, négyszáz új népiskolát hozott létre. Munkássága mellett sportemberként és hegymászóként is ismert volt, Dél- Tirolban 1902-ben az egyik 2837 m magas csúcsot róla nevezték el Cima di Eötvösnek.
Más írásmóddal: Brunswick, Teljes nevén: Gróf korompai Brunszvik Teréz Jozefa Anna Johanna Alojzia.
III. Ferdinánd és Mária spanyol hercegnő gyermekeként bátyja, IV. Ferdinánd hirtelen halála következtében, 1654-ben vált trónörökössé. 1657. április 20-án lépett trónra. Hosszú uralkodásának nagy részében a törökök és a franciák ellen vívott háborúkat. A Rajna-vidéken XIV. Lajos francia király támadásai lekötötték erejét, így Magyarországon mindenáron fenn akarta tartani a békét a törökökkel. Az 1664-es vasvári béke és I. Lipót nyíltan abszolutisztikus törekvései a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes felkeléshez vezettek. A szervezetlen rendi mozgalmat hamar felszámolta, vezetőit (gróf Nádasdy Ferencet, gróf Zrínyi Pétert és gróf Frangepán Ferencet) pedig 1671-ben kivégeztette. Felfüggesztette a magyar rendi alkotmányt, bevezette a nyílt abszolutizmust, vésztörvényszékek felállításával hatalmas méretű protestánsüldözésbe kezdett, törvénytelen adókat vetett ki, és birtokelkobzással végződő felségsértési pereket rendeztetett. 1678-tól ismét felkelés bontakozott ki ellene gróf Thököly Imre vezetésével, akinek katonai sikerei és az egyre növekvő ellenállás hatására I. Lipót 1681-ben lemondott a nyílt abszolutizmusról, és megerősítette a magyar rendek kiváltságait, néhány helységben engedélyezte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát, a kormányzóságot megszüntette, és az országgyűlés újra választhatott nádort. A törökök - kihasználva a meggyengült Habsburg-uralmat - 1683-ban Bécs ellen indultak, de az ostrom Magyarország török hódoltságának összeomlásához vezetett. 1686-ban felszabadult Buda, majd a magyarországi városok és várak. 1687-ben a sikerek hatására a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. I. Lipót azonban a törökök felette diadalát ismét az abszolutizmus felújítására használta fel. 1690-ben véget vetett Erdély önállóságának is, és beolvasztotta a birodalomba. Az országos méretű elkeseredés az 1697. évi hegyaljai, majd az 1703-as tiszaháti felkeléshez vezetett, amely a Rákóczi-szabadságharcba torkollott. Közben XIV. Lajos francia király és I. Lipót között kitört a spanyol örökösödési háború (1701-1713). I. Lipót katonai erejét kénytelen volt megosztani, így döntő fordulatot hozó eredményt egyik hadszíntéren sem tudott elérni. Rendkívül vallásos uralkodó volt, a jezsuiták befolyása alatt állt élete végéig. Több nyelven beszélt, Innsbruckban, Olmützben (Olomouc) és Breslauban (Wroclaw) egyetemet alapított, jeles műgyűjtő és zeneszerző volt. 1667-ben megalapította a híressé vált spanyol lovasiskolát. Idős korában egyre inkább ragaszkodott az általa kialakított, megmerevedett rendszerhez. A szükségszerű változtatásoknak az útjában állt, ebből ellentéte származott az úgynevezett ifjú udvarral, amelynek élén fia, I. József állt.