Amikor az embert robotra cserélik: Madách 21. századi értelmezésben

János Piroska

A Vendégoktatók a Magyar Kultúráért programsorozat keretében, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Bihar Megyei Tanfelügyelőség együttműködésében létrejött projekt záróeseményét kedd délután tartották a PKE dísztermében, ahol tíz oktatási intézmény diákjai, illetve egyetemi hallgatói mutatták be mindazt, amivel március vége óta készülnek. Ahogy arról korábbi lapszámainkban beszámoltunk, a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatóiból álló csapat mellett kilenc Bihar megyei középiskola diákjai gondolkodtak együtt Tasnádi-Sáhy Péter színházrendező-dramaturg vezetésével arról, hogy Az ember tragédiájában megjelenő konfliktushelyzetek hogyan lelhetők fel, illetve jeleníthetők meg napjainkban.

A 2-3 perces jeleneteket a rendező segítségével a diákok maguk építették fel, így egy sajátságos átirat született Az ember tragédiájából, amelyben a több mint 160 évvel ezelőtt született színekben levő konfliktushelyzetek átültetődnek a diákok jelenébe. Hogy miképpen gondolkodnak a fiatalok ezekről a problémákról, azt megtudhattuk a keddi záróeseményen, ahol a résztvevőket a projekt ötletgazdája, N. Császi Ildikó, a Partiumi Keresztény Egyetem vendégoktatója köszöntötte. A pár perces jelenetek sorát házigazdaként a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatóiból álló csapat nyitotta meg, akik a drámai költemény első, paradicsomi keretszíneiből kiindulva a párválasztás, a korai házasság kérdését jelenítették meg. A folytatásban a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak előadásában az egyiptomi színből kiindulva a pénz, illetve a társadalmi különbségek, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum diákjainak játékában a konstantinápolyi szín ihlette, a szeretetet felváltó anyagiak kerültek előtérbe. A Nagyváradi Művészeti Líceum játékában a nemek közötti egyenlőség (athéni szín) volt a fő téma, a Mihai Eminescu Főgimnázium diákjai előadásukban pedig a római színből kiindulva azt játszották el, milyen káros hatással lehet az ember életére egy szenvedélybetegség. A székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum diákjai a falanszteri szín alapján abba nyújtottak betekintést, mi történik akkor, ha egy cukrászda személyzetét robotra cserélik, a szalontai Arany János Elméleti Líceum diákjai a londoni színt alapul véve a nagyvilág csábításait, a közösség megtartásának problematikáját jelenítették meg. Az Ady Endre Líceum diákjai a Prága – Párizs – Prága II színeket összefogva a tudatlanság káros hatásáról adtak elő egy jelenetet, a margittai Horváth János Elméleti Líceumból érkező diákok jelenetében az eszkimó szín mentén egy meteorbecsapódás előtt kellett fontos döntést hozni, míg az Érmihályfalvi 1-es számú Technológiai Líceum diákjai az űrben játszódó szín alapján azt képzelték el, mi lenne, ha utolsó emberekként egy másik bolygón kellene új életet kezdeni. Az előadások után közönségszavazással döntöttek arról, hogy a fórumszínházi előadás jellegét követve mely jeleneteket adjanak elő újra úgy, hogy abban a közönséggel közösen keresik a megoldás kulcsát. Ekképpen a székelyhídiak álltak ismét közönség elé, és keresték meg a megoldást arra, miként lehetne győzni a robotok eluralkodása felett, majd pedig a Mihai Eminescu Főgimnázium jelenetében keresték a feloldást arra a helyzetre, miként lehetne segíteni azon a diákon, aki családi problémák miatt teljesen kifordul magából. Utóbbi kapcsán az előadáson jelen levő tanárok bevonásával tartalmas beszélgetés alakult ki arról, milyen mértékben avatkozhat be a való életben a pedagógus hasonló esetekben, mi erre az előírt szabályzat.