Kertes házban vagy tömbházlakásban jobb lakni?

Pikó Stefánia

Mindkét szempontnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Először leginkább az anyagiak dolgát szoktuk mérlegre tenni, ebből a szempontból pedig a leggyakrabban a tömbházlakás kerül ki győztesen, de ez meglehetősen helyzetfüggő is. Ha napi szinten van dolgunk a városban, és jogosítványunk és/vagy autónk sincs, ismét a tömbházlakás van fölényben, hiszen magánházakból lényegesen kevesebb van a város szívében, de ha vannak is, fenntartásuk a földrajzi elhelyezkedésük miatt alapból borsosabb lesz, mint egy városszéli vagy vidéki otthoné. Egy, a város központjában, vagy ahhoz közel lévő tömbházban bérelve vagy vásárolva lakást könnyebben, rövidebb idő alatt eljutunk munkahelyünkre, el tudjuk intézni ügyeinket akár gyalog, vagy kerékpárral. A lakás azok számára is előnyösebb, akiknek rendszerint sűrű a napi beosztásuk, és örülnek, ha egyben tudják tartani azt, marad energiájuk elvégezni a szükséges házimunkát, de arra végképp nem maradna idejük, hogy egy kertet, udvart is gondozzanak. Illetve persze vannak olyanok is, akiknek bár lehet, hogy akadna idejük az ilyesmire, de annyira nem vonzódnak a kerti tevékenységek iránt.

Ha viszont kényelemről, intimitásról van szó, inkább a kertes ház győzedelmeskedik. Az udvar, kert, míg egyesek számára csak plusz munkát, nyűgöt jelent, addig másoknak ez egy felülmúlhatatlan előny a lakásokkal szemben. A lakónegyedekben is megvan a lehetőség arra, hogy kiüljünk a szabadba, a parkok, a tömbházaknál kihelyezett padok is ezért szoktak mindig tele lenni, viszont az tény, hogy a parkban üldögélni nem ugyanolyan, mint a saját kis udvarunkon, a saját munkánknak köszönhetően és saját elképzelésünk szerint kialakított intim kis oázis közepén. Persze ahhoz, hogy békésen tudjunk az udvaron tevékenykedni, egy kis szerencse is kell, hiszen elég gyakran hallani olyan esetekről, hogy a szomszédok nem igazán értenek szót egymással. Valakinek átszökik a kutyája, macskája, valakinek átnő a szőlője vagy belóg egy faág, és a többi, és a többi. Szerencse kell tehát ahhoz, hogy kedves szomszédokat „fogjunk ki”, de előnyös az is, ha nem mi magunk vagyunk azok a barátságtalan szomszédok.

Vélemények

„Ha hosszútávon választani lehetne a kertes ház és a tömbház között, inkább az előbbi mellett döntenék. Talán több ráfordítást igényel, több a ház körüli teendő, mint egy tömbházlakásban, de cserébe nagyobb privát teret is kaphatunk” – fogalmazott egy megkérdezett, aki vidéken, kertes házban nőtt fel, jelenleg pedig lakást bérel Nagyváradon. Kihangsúlyozta, hogy az otthonról elvégezhető munkának köszönhetően vidéken töltötte a szükségállapot időszakát, jelenleg is otthonról dolgozik, a lehetőségnek pedig kifejezetten örül, hiszen a „Maradj otthon!” időszakot sokkal kellemesebben át lehet vészelni egy kertes házban. Szerinte a tömbházlakásban a legrosszabb a zsúfoltság, illetve az olykor hangoskodó szomszédok, akik elől nincs hová menekülni.

„Jelenleg egy kisebb kertem van, de elüldögélni, virágokat nevelni pont elég. A tömbházlakás egyetlen dolog miatt élvez előnyt: ez pedig a fűtés. Itt cserépkályhába épített spirál van, ez fűti az egész házat, de tulajdonképpen egész nap, legalábbis délután folyamatosan fűteni kell ahhoz, hogy meleg legyen. Hamarosan be lesz vezetve a gáz is, így a fűtéssel sem lesz gond. Tehát mindenképpen a kertes házra szavazok, kényelmesebb a családnak és a házi kedvencnek is, nem beszélve a nagyobb térről (padlás, pince, udvar)” – magyarázta egy megkérdezett kollégánk. Hozzátette, hogy a fűtés okozta fáradalmak mellett negatívumot jelentenek az illetlen szomszédok is, főleg egy közös udvar esetében, ahol előfordul, hogy a magántulajdont sem igazán tartják tiszteletben, és egyesek hozzányúlnak például mások gondosan nevelgetett növényeihez.

Egy kedves házaspárt is megkérdeztünk, akik huszonkét évig éltek ugyanabban a lakásban Nagyváradon, és épp most költözködnek ki falura, egy családi házba. Elmondták, hogy mindketten kertes házban nevelkedtek, így már régi álmuk volt, hogy újra családi házban éljenek. A lakás, a környék természetesen a szívükhöz nőtt, de ebben az esetben is győzött a kertes ház. „Szeretjük a környéket, sok a zöldövezet. Biztos sok minden hiányozni fog a városi létből, például az, hogy este 10-kor is leugorhattam a közeli nonstopba, mert eszembe jutott, hogy nem lesz elég a kenyerünk. A város meg hál' Istennek közel lesz, egyelőre még átjárunk dolgozni. Igazából majd akkor tudok erről bővebben nyilatkozni, ha már benne leszünk a falusi létben, de egyelőre nagyon idillinek tűnik. Lehet újra kutyánk, cicánk” – fogalmaztak.

A megkérdezettek nagy része a kertes ház mellett tette le a voksot, de vannak olyanok is, akik semmiképp nem szeretnének házba költözni, mert úgy gondolják, hogy túl sok időt vesz igénybe a kert, az udvar gondozása, sokkal több lomot gyűjtenek maguk köré a térbeli adottságok miatt, így az kevésbé praktikus.

Vidék vagy város?

A témakör kapcsán óhatatlanul felmerül a vidék és város szembeállítása. Ugyan a városban is találunk kertes házat, ezt alapvetően a vidéki, nyugodtabb, lassabb életformához asszociáljuk, amely egyre vonzóbbá válik sok városlakó szemében.

Ez év márciusában a marosvásárhelyi Hajdu Zoltán és Katyi Antal filmkészítők érkeztek Nagyváradra, akiknek alkotásait a PKE amfiteátrumában vetítették le, de már online is megtekinthetők, Youtube-on. A második klímafilm, az Akiket a csillagok vezettek, olyan családokat mutat be, akik a nagyváros nyüzsgését hagyták hátra egy kiegyensúlyozottabb, természetközelibb élet reményében – ami teljesült is. Nemrégiben a Transindex is bemutatott néhány olyan családot, akik vidéken kezdtek új életet, és már semmi pénzért nem költöznének vissza a városba. Vannak, akik sajtkészítéssel, állattartással kezdtek el foglalkozni, sokan kisvállalkozásokat indítottak, árulni kezdték portékáikat, tehát a megélhetéshez szükséges anyagiakat is elő tudják teremteni, mindamellett, hogy saját maguk állítják össze a napirendet. A hétköznapjaik egyébként sem hasonlítanak a legtöbb hivatali dolgozó vagy szalagmunkás átlagos napjaihoz. Nincs két egyforma nap, és nincs felettes, sokkal kevesebb olyan külső behatás éri őket, amelyek stresszt okozhatnának. A modern gazdálkodó családok azt is fontos szempontnak tartják, hogy természetközeli életmódjukkal ökológiai lábnyomukat is csökkentik. A korábban már említett kisfilmben többen is rávilágítottak, egyébként milyen rémisztő, hogy az emberek nagy része mennyire kiszolgáltatott. Ha bármilyen jelentős probléma, katasztrófa történne, nagyon sokan nem boldogulnának a legegyszerűbb dolgokkal. Bár most, a pandémia idején egyre többen megtanultak például kenyeret sütni, sokan főzni sem igazán tudnak, inkább éttermekbe járnak és rendelnek, míg mások nemcsak, hogy főznek, hanem maguk termesztik az alapanyagokat. Ha újra létfontosságú volna a földművelés (bár most is az, csak nem egyénenként), sokan nem boldogulnának, és a boltok, szolgáltatások akár ideiglenes megszűnése is óriási gondot jelentene számukra, míg a vidéki önfenntartó családok szinte meg sem éreznék.

Visszakanyarodva a tömbházlakás és kertes ház kérdésére, objektíven nem lehet eldönteni, melyik a megfelelőbb, hiszen ez mindig függ az egyéntől. Az viszont bizonyos, hogy költözés előtt jól meg kell fontolni minden lehetőség előnyeit és hátrányait, azt, hogy melyik megoldás illik jobban saját életformánkhoz, személyiségünkhöz.