Terjedő börtönlázadás – itt is!

Itt példátlan mérvű tiltakozássorozat bontakozott ki a büntetés-végrehajtó intézetekben: erőszakosan csak Botosaniban lázadnak, de békésen Váradon is tiltakoznak. Úgy néz ki, a fogva tartottaknak nagyon is igazuk van.

Nyolc romániai büntetés-végrehajtó intézetre terjedt szét eddig a fogva tartottak tiltakozása. Maga a Büntetés-végrehajtó Intézetek Országos Igazgatósága (ANP) jelentette be szerdán, hogy egyre több börtönben csatlakoznak az akcióhoz. Romániában összesen 45 ilyen intézet van amúgy. Az eddig 8-at érintő tiltakozáshullám csak Botosaniban öltött erőszakos börtönlázadás formát. Mindenütt másutt lényegében békés. A legtöbb helyen jelenleg éhségsztrájkolnak az elítéltek.

Követelések

Mindenütt a fogva tartás körülményeinek javítását követelik. A fő gond a túlzsúfoltság, emellett felemelik szavukat azért is, hogy több munkaalkalmuk és tanulási lehetőségük legyen, hogy a tévénézés szabadabbá váljon, jobb orvosi ellátást kapjanak, illetve könnyebben kerülhessenek szabadlábra.

Az ANP friss közlése szerint a botosani-i bv-intézetben az akciók azzal kezdődtek, hogy az elítéltek a celláik vasrácsait kezdték ütni, ezt követően 8 elítélt kimászott egy épületből, további 43 pedig elindította az éhségsztrájkot. A börtön személyzetét riadóztatták, és a botosani-i Sürgősségi Esetek Felügyelőségétől kértek gyors erősítést.

Ami a többi helyet illeti, Jászvásáron 480-an éhségsztrájkolnak jelenleg, Poarta Albán 50-en, Csíkszeredában 81-en, Vasluiban 43-an, Brailán 9-en, Giurgiuban pedig mindössze egy személy él ezzel a tiltakozási formával. Nagyváradon az itteni börtönt is elérte a tiltakozási hullám. Itt 5 személy utasítja el az ételt, protestálásképpen.

Az ANP időközben nem egységes megoldásokat keres, hanem egyenként próbálja meg letörni a megmozdulásokat. Ők ezt úgy fogalmazták meg, hogy „mindegyik intézet esetében az egyes börtönök személyzete külön, individuális tárgyalásokat folytat, helyi megoldásokat keresve”. Raluca Pruna igazságügy-miniszter pedig nem volt hajlandó kommentálni azt, ami zajlik, mindössze annyit tudatott, hogy a szaktárca képviselői is dolgoznak az ügyön.

Nem véletlenül

Úgy néz ki, a fogva tartottaknak nagyon is igazuk van. Hiszen 1989 óta folyamatosan romlottak a börtönviszonyok – ráadásul előtt sem voltak jók. Románia Strasbourgban sorra el is veszíti azokat a pereket, amelyeket a megalázó és/vagy embertelen bánásmód, körülmények miatt az egyes elítéltek indítanak. Épp idén újabb haladékot kért a bukaresti kormány a börtönállapotok javítását célzó ütemterv kidolgozására az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB), hogy elkerüljön egy olyan elmarasztaló ítéletet, amely évi 80 millió eurós kártérítésre kötelezhetné az államot. Ezt épp Raluca Pruna igazságügyi miniszter közölte akkor.

A 24.hu áttekintése szerint mivel már több mint ezer romániai elítélt fordult a strasbourgi bírósághoz azzal a panasszal, hogy embertelen, megalázó körülmények között tartották fogva, az EJEB tavaly ősszel figyelmeztette Bukarestet: egy modellként szolgáló úgynevezett pilot-ítéletet készül elfogadni a témában. Ez azt jelentené, hogy amennyiben Románia nem teremti meg a határozatban előírt minimális fogvatartási feltételeket a megszabott – legfeljebb másfél éves – határidőn belül, a strasbourgi bíróság automatikusan minden panaszosnak megítéli majd a pilot-ítéletben megszabott kártérítést. Románia nem vitatja, hogy börtöneiben tarthatatlan állapotok uralkodnak: a legégetőbb problémákat decemberben az ombudsman négyszáz oldalas jelentésben tárta a nyilvánosság elé. Bár az utóbbi években folyamatosan bővítették a férőhelyek számát, és némiképp csökkent a zsúfoltság, a romániai büntetés-végrehajtó intézetekben még mindig a szükségesnél 9000-rel kevesebb férőhely van, tekintettel arra, hogy az EJEB szerint minden elítélnek legalább 4 négyzetméternyi életteret kell biztosítani. A zsúfoltság mellett az ombudsman jelentése a higiéniai, egészségügyi és élelmezési hiányosságokra is rávilágított.

Szeghalmi Örs