Alkotmánybírósághoz fordult az RMDSZ

Sajtótájékoztatón ismertette Biró Rozália szenátor, hogy az RMDSZ milyen érvek alapján támadta meg az Alkotmánybíróságon a levélben történő szavazásról szóló új törvényt.

Biró Rozália szenátor tegnapi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet: a beadványt kezdeményező RMDSZ törvényalkotói 11 pontban foglalták össze azokat az alkotmányt sértő kitételeket, melyeket szerintük a törvény magába foglal az elfogadott formában. A taláros testülethez benyújtott dokumentumot végül rajtuk kívül több román honatya is aláírta (köztük kormánypártiak), így 50 képviselő és 31 szenátor kézjegye szerepel rajta. Hangsúlyozta: a levélben történő szavazást abban az esetben tartják megfelelőnek, ha adottak az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek, illetve léteznek azok a biztonsági korlátok, melyek garantálják, hogy a voks titkos, korrekt és közvetlen legyen, illetve ne legyen befolyásolható. Viszont a parlamentben elfogadott új törvény az alkotmány három cikkelyét is sérti, vagy ellentmond ezeknek, ezért szükségessé vált, hogy az Alkotmánybíróságot értesítsék ezekről a rendellenességekről, és kérjék azt, hogy hozzon döntést ez ügyben.

Befolyásolhatóság

Részben attól tartanak, hogy befolyásolható lesz maga a szavazás, hiszen az elfogadott törvényben olyan kitételek szerepelnek, hogy a szavazó borítékban átveszi a cédulát, és szavaz, de ha akarja, akkor saját maga otthon nyomtatja ki a szavazócédulát, és arra adja le a voksát. Nagyon nehezen lehet így biztosítani azt, hogy ne legyen semmilyen családi, vagy egyéb, környezeten belüli befolyás, amikor az érintett leadja a szavazatát. A másik dolog, hogy a törvények kimondják, hogy minden román állampolgárnak egyenlő jogot kell biztosítani a szavazás lebonyolítása céljából, azonban az új törvény szerint míg a külföldön élő állampolgáraink szavazhatnak ily módon levélben is, addig a belföldön élők ezt nem tehetik meg. Szintén fontos része a szavazás biztonságának, hogy semmilyen szabályozás nincs arra vonatkozóan, hogy a postai szolgáltatás biztonságos legyen akkor, amikor a levélben szavazó a postaládába beteszi a borítékot, egészen addig, amíg ez eljut a szavazókörzetig.

Bizonytalanság

Egy másik aspektus: tekintettel arra a javaslatra, melynek értelmében 10 ezer külföldön élő, és levélben szavazó kérésére új szavazókörzetet hoznak létre, bekerül egy olyan instabilitás maguknak a törvény által szigorúan szabályzott szavazókörzeteknek a struktúrájába, melyet nem lehet majd kezelni. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy gyakorlatilag egy szűk év van addig, amíg elkezdődnek a választási procedúrák, és ilyenkor bevezetni egy új törvényt, amelynek a következményeit nem ismerjük, illetve nem volt semmilyen módon kipróbálva, hogy miként fog zajlani, óriási bizonytalanságot szül. Emellett ott van a negatív tapasztalat is, mely az uninominális szavazás bevezetésekor azt eredményezte, hogy Románia parlamentje ebben a mandátumban 588 fős. Különben pedig a Velencei Bizottságnak van egy nagyon alapos dokumentuma – a választási jó gyakorlatok kódja, melyet 2002-ben bocsátott ki –, és ez is leszögezi, hogy legfeljebb úgy szabad választási törvényt módosítani, hogy az ne a következő, hanem az ez utáni választásokkor lépjen érvénybe.

Módosító javaslatok

Az RMDSZ-es politikus azon meggyőződésének adott hangot: az új törvény csalásokra ad okot, nem csupán a felsoroltak miatt, hanem azért is, mert a külföldön ily módon szavazók listája nem végleges, s ezért függőben van az egész, és nem tudjuk, hogy hány szavazatuk miként fogja majd befolyásolni a szenátorok és képviselők számát. Hangsúlyozta: a törvény elfogadását megelőző vitákon az RMDSZ-sek komoly szakmai érveken alapuló módosító javaslatokkal készültek – több mint hússzal –, de létszámuk miatt túl kevés idő állt a rendelkezésükre ahhoz, hogy ezeket bővebben bemutassák.

Ciucur Losonczi Antonius