Oktatásunkról szerzett tapasztalatokkal gazdagodtak

Szolár Éva

Az európai uniós oktatáspolitika egyik legfontosabb eszköze az Erasmus program, amely a nemzetállamok oktatási rendszerei közötti mozgás finanszírozásával nemzetköziesíti a felsőoktatást és az utóbbi évtizedekben egyre inkább a közoktatást is. Szintén fontos, ámde az oktatás és kultúra tagállami hatásköre miatt inkább burkolt formában jelentkező célja az oktatási rendszerek egységesítése több, más nagy európai kezdeményezéssel együtt. Az Erasmus program keretében pedagógusok, diákok, valamint helyi és központi döntéshozók kötnek együttműködési megállapodásokat, utaznak egymáshoz és a látogatások során összegyűjtött „jó gyakorlatokat” hasznosítják hazájukban, intézményükben.

Egy ilyen Erasmus+ program kezdeményezője a Szacsvay Imre Általános Iskola Sele Tünde aligazgató vezetésével, amelynek elnevezése „Erasmus akkreditáció az oktatásban 2021-2027”. Az európai oktatási rendszerek megismerésén és összehasonlításán túl kiemelt fókusza a projektnek a digitalizáció és a fenntarthatósági oktatás. Ennek részeként az iskola egyhetes programra fogadott egy kétszemélyes spanyol pedagógusokból álló küldöttséget, María Teresa Flores Valenzuela vezető tanár és Brígida Roco Ramírez személyében, akik Badajoz tartomány Villa Franca de los Barros elnevezésű kisvárosából érkeztek. Az angol szakos pedagógusok egy kisebb méretű intézményben, a külföldi oktatási rendszerekből ismert ún. hat osztályos iskolában (a 6-12 éves korosztály iskola, Spanyolországban 12 éves korban kezdődik a gimnáziumi oktatás – a szerk.) dolgoznak, ahol a tanközösség 326 tanulóból és 27 pedagógusból áll. Ez öt iskola előtti és 11 elemi osztályt takar. 

A pedagógusok „azzal a céllal érkeztek, hogy a romániai oktatási rendszerről, az iskolák működéséről, az osztálytermi munkáról és a tantermen kívüli tevékenységekről tanuljanak, valamint olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyet hasznosíthatnak a küldő országban”. Szintén kiemelt szempont volt az oktatási rendszerek összehasonlítása ezeken a tanórai tapasztalatokon keresztül. Szerkesztőségünk kérdésére Valenzuela kiemelte: meglátogattak egy rendhagyó biológia órát, amelynek gyakorlatközpontúsága és kiscsoportos bontása nagyon tetszett nekik, mivel ezzel szemben Spanyolországban elsősorban az egységes óravezetés jellemző, ahol „a tanulók padjaikban el vannak választva, nincs közös munka”. Meglátogatták a step-by-step módszerrel dolgozó osztályokat is, amelyek szintén pozitív hatást gyakoroltak rájuk. Összehasonlítva az infrastrukturális és taneszközbeli adottságokat már árnyaltabb képet kaptak: elmondásuk szerint sokkal jobban fel vannak szerelve például digitális eszközökkel, természettudományi tárgyak oktatásához szükséges felszerelésekkel. A tanterven és tantermen kívüli tevékenységekkel kapcsolatos kérdésünkre kiemelték, hogy ugyanilyen tematikákkal és rendszerben dolgoznak ők is, nincsenek különbségek. Ezeket a tevékenységeket ott is a nagy európai témák (például fenntarthatósági oktatás), az ünnepek, dráma, sportok vagy idegen nyelvek köré szervezik. Aláhúzták: az első benyomásuk alapján a romániai pedagógusok kedvezőbb helyzetben vannak, mint ők, mivel alacsonyabb óraterheléssel dolgoznak. A nagyobb óraszámhoz hozzáadódik még a jelentősebb „papírmunka”, adminisztráció is, tehát összességében véve több órát dolgoznak, mint az itteni pedagógusok. A bevándorlás okozta oktatási kihívásokkal kapcsolatban kiemelték, hogy a gyerekek integrációja nyelvi korlátokba ütközik. Ezek a tanulók többnyire lemaradnak a spanyol oktatási nyelven tanító intézményekben, jelentős többletfigyelmet és munkát igényelnek a pedagógusaiktól. Mint elmondták látogatásukkal egy újabb „mobilitást” készítettek elő és várhatóan visszatérnek, de immár tanulók kíséretében. Sele Tünde rámutatott: nemcsak fogadnak, hanem az iskola tanárai és tanulói maguk is ellátogatnak majd Spanyolországba, sőt, a támogatás egy része pedagógus továbbképzésre is fordítható. 

Az egyhetes szakmai program során a Szacsvay-iskola igyekezett minden tevékenységébe betekintést adni. Többek között néptáncbemutatókat, „ökológiai táncot” és szambát láthattak, spanyol nyelvű szavalatot hallhattak Mundrucz Erik negyedik osztályos tanulótól, de a hagyományosan megszervezett 1956-os történelmi versenyen keresztül megismerhették egyik legnagyobb forradalmunkat is. Ezen a rendezvényen Csorba Krisztián történelem tanár külön kiemelte számukra az 1956-os forradalom eseményeit, világpolitikai és regionális jelentőségét is, sőt érzékletessé téve az elhangzottakat, lejátszotta a pesti srácokat megéneklő Avanti ragazzi di Buda! című dalt. A spanyol pedagógusok maguk is bemutatót tartottak országukról és iskolájukról.