Hiánypótló kötet

2023.05.12. 13:27

Könyvet mutattak be a Weiszlovits/Vaiszlovich-családról

Kulcsár Beáta „Adónyomorítás miatt zárva”. Egy nagyváradi család története (1858–1944) című könyvét mutatták be a Léda-házban csütörtök este a 31. Festum Varadinum keretében, egy alaposan dokumentált, izgalmas és hiánypótló kötetet a Weiszlovits/Vaiszlovich-családról. A szerzővel Boka László irodalomtörténész, H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó vezetője és Szabó Ödön történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke beszélgetett.

A szerző felvételei

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Simon Judit köszöntötte. Boka László irodalomtörténész úgy fogalmazott: a kötetet olvasva mintha a Park szálló egyik ajtajának a kulcslyukán betekintve kitárulkozna előttünk az Osztrák–Magyar Monarchia, Magyarország, majd a Trianon utáni Nagyvárad korabeli társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élete, miközben fontos adatokkal szembesülünk. Megtudjuk például azt, hogy milyen arányban volt képviselve a zsidóság a város lakosai közt, és rácsodálkozhatunk a párbajellenes mozgalom kibontakozására, az antiszemita megnyilvánulásokra, a szabadkőművesek tevékenységeire, a román nemzetépítési hullámra. Így – bár a könyv elsősorban a város határain túl is ismertté vált Vaiszlovich Emil életének főbb fordulatait, epizódjait mutatja be, illetve történeteket mesél – valójában a személyes és az általános összekapcsolásával az 1920 utáni erdélyi magyar kisebbség helyzetének a látlelete is.

 

Kulcsár Beáta felidézte, hogy 2010-ben az Országos Széchényi Könyvtárban a Lugoson kiadott folyóirat, a Magyar Kisebbség két világháború közti számait lapozgatta egy munkája miatt, s a keresés során két alkalommal is találkozott Vaiszlovich Emil – számára akkor még ismeretlen – nevével. Kíváncsi lett, hogy ki ez a férfi, akit többször is említenek a korabeli magyar és román lapok, kutatni kezdett hát, s ebből végül nemcsak Vaiszlovich Emil életút-rekonstrukciója kerekedett ki, hanem a Weiszlovits/Vaiszlovich család történetének, a családtagok (mindenekelőtt persze Emil) megítélésének és emlékezetének elbeszélése is. A kutatás eredményeiből doktori disszertáció készült, és végül ez a kötet is. „Érdekesebbnek tűnt nekem Várad, mint Kolozsvár” – tette hozzá a jelenlevők nagy megelégedésére a kincses városban született szerző.

 

A csütörtök esti rendezvényen néhány képpel illusztrálva mondandóját, Kulcsár Beáta egyebek mellett megindokolta azt, mi az oka annak, hogy a család neve több változatban is feltűnik. Kiderült, tényleg vadászott-e tigrisekre Indiában Vaiszlovich Gyula, és miért döntött úgy Emil 1930-ban, hogy bezárja a Park szállót. Egy olyan kép bontakozott ki a Vaiszlovich-fivérekről (főleg Emilről, hiszen Gyula 1919-ben meghalt), mint akik egyfelől ugyan regénybe illő figurákként a dzsentri mintát követték a viselkedésükkel, és örök lázadóknak bizonyultak mind a felmenőjükkel, Weiszlovits Adolffal, mind az állami hatóságokkal szemben, de azért mégiscsak tisztában voltak azzal, családi indíttatásukból fakadóan is, hogy egy sikeres vállalkozásért meg kell dolgozni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában