Bírságok: mindenképp fellebbezni kell

Pikó Stefánia

A rendelet ellen Renate Weber ombudsman emelt alkotmányossági kifogást. Romániában kezdetben 100 lejtől 5 ezer lejig terjedt a kiszabható bírság értéke, de április 3-i hatállyal szigorítottak és jelentősen megnövelték az alsó és felső határt a 34-es számú sürgősségi kormányrendelettel. Így magánszemélyek esetében a bírság 2 ezer lej és 20 ezer lej között mozgott, jogi személyek esetében a felső határt 70 ezer lejben állapították meg. Az alkotmánybíróság ezt a 34-es számú rendeletet nyilvánította teljes egészében alkotmányellenesnek. A taláros testület azt kifogásolta, hogy a rendelkezések nem voltak világosak, nem írták le elég pontosan, hogy milyen helyzetekért, szabályszegésekért szabhatnak ki a rendőrök bírságot a rendkívüli állapot idején érvényes kijárási tilalmat megsértőkkel szemben. Úgy vélték, hogy a hatósági személyek egyéni, szubjektív megítélésén múlott, mekkora bírságot róttak ki, ami alaptörvénybe ütköző.

A román média értelmezése szerint jogorvoslatot csak azok kaphatnak, akik megtámadták a bíróságon a bírságokat, írja az MTI. Egyes ügyvédek úgy vélték, hogy ezt még azok is megtehetik, akik már kifizették a bírságot. Weber az alkotmánybíróság döntésének közzététele után reményét fejezte ki, hogy a kormány hatályon kívül helyezi a rendkívüli állapot idején kiszabott bírságokat. Két hónap alatt a hatóságok több mint 300 ezer bírságot szabtak ki összesen 120 millió euró értékben, ami Európában rekord. Ludovic Orban miniszterelnök szerdán bírálta az alkotmánybíróság döntését. Úgy vélte, hogy a taláros testület „a törvényszegők oldalára állt”, és azokat az állampolgárokat bünteti, akik tiszteletben tartották a kijárási tilalmat.

Az ügyvéd véleménye

Mi lesz ezután? Továbbra is kaphatunk pénzbírságot, ha megszegjük a kijárási tilalmat? Mi lesz azokkal a személyekkel, akik már kifizették a büntetést? Kérdéseinkkel megkerestük Szatmári Sándor Ferenc nagyváradi ügyvédet. Elmondása szerint egyelőre túl kevés az információ ahhoz, hogy biztosat lehessen állítani, ugyanis jelenleg mindenki csak annyit tud, hogy a testület alkotmányellenesnek nyilvánította a kormányrendeletet, elsősorban azt, amely a minimum kétezer lejes pénzbírságot szabta meg, illetve azt is nehezményezik, hogy a rendelet pontatlan, részlethiányos megfogalmazása miatt a rendőrök valójában maguk dönthették el, hogy egy-egy esetben kétezer vagy húszezer lejnyi büntetést rónak ki. Az ügyvéd megjegyezte, hogy bár erre a testület (még) nem tért ki, ő úgy látja, a pénzbírságok összegében is van némi kivetnivaló, ezzel pedig számtalan külföldi sajtóorgánum is foglalkozott már. Az alkotmánybíróságnak meg kell írnia egy 20–30 oldalas határozatot, melyben részletesen megfogalmazza, hogy pontosan mi az, ami szemben áll az alkotmánnyal. Erre a határozatra azonban akár több hetet is várnunk kell, megjelenéséig pedig valamelyest még sötétben tapogatózunk. Az biztos, hogy a rendelet alkotmányellenessé nyilvánításán nem lehet változtatni.

Fellebbezni kell

Szatmári Sándor Ferenc azt tanácsolja mindenki számára, aki kapott már, vagy esetleg kapni fog május 15-ig pénzbírságot, hogy mindenképp fellebbezzen. Azok, akik már kifizették a büntetést, nehezebb helyzetben vannak, hiszen az eddigi tapasztalatok nem valami biztatóak. Az autóregisztrációs adó (amely a külföldről beszerzett járművekre volt érvényes) 2017-es eltörlésére biztosan sokan emlékeznek. Ekkor szintén lehetőségük volt a fellebbezésre azoknak, akik befizették az adót, és bár ezt egyértelműen megnyerték, sokan még ma sem kapták vissza a teljes összeget. Az ügyvéd szerint a jelen helyzetben is számítani lehet arra, hogy bár a fellebbezést megnyeri az, aki már befizetett valamennyi pénzbírságot, de a pénzt csak nagyon sokára fogja visszakapni. Hivatkozhatnak majd arra, hogy most nincs elég pénz, vagy megpróbálhatnak majd valamilyen más úton-módon kártéríteni, például adókedvezménnyel. Azok, akik még nem fizették ki a büntetést, de bírságot kaptak, szintén fellebbezzenek, hiszen több, mint valószínű, hogy „megússzák” a kifizetést. Hogyan tovább május 15-éig? A rendőrök a továbbiakban változatlanul pénzbírságot adhatnak a szabályszegőknek, de már ennek megírása közben tudni fogják, hogyha az érintett fellebbezni fog, nem kell fizessen. Ezért is fontos, hogy fellebbezzünk, és butaság volna nem megtenni. Az ügyvéd szerint elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, melyben a pénzbírságokat országos szinten eltörlik, de ez csupán egy feltételezés, nem érdemes erre várni. A fellebbezések határideje általában 15 nap szokott lenni, de a jelenlegi helyzetben az érintetteknek emiatt sem kell aggódniuk, ugyanis a szükségállapot miatt ezek most nem járnak le, a határidőt május 15-től kezdik számolni.

A fölösleges, hosszú hónapokig, évekig is elhúzódható, problémás utánajárás, „huzavona” elkerülése végett, illetve a saját egészségünk érdekében azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy miért kell inkább otthon maradni, és arról sem, hogy a szükségállapot alatt meghirdetett rendelkezések elsődleges célja a világjárvány megállításához járul hozzá. Tartsuk be tehát ezeket, ahogyan eddig is, saját és közösségeink érdekében, és ne egy esetleges pénzbírság miatt.

Szatmári Sándor Ferenc (0749-484-408) ügyvéd nagyváradi irodáját a General H. M. Berthelot 19. szám alatt találják, illetve Margittán, a Tudor Vladimirescu utca 6. szám alatt. Szakterülete a polgári és büntetőjog. A jelen helyzetre való tekintettel online és telefonos konzultációt is vállal.