Kortárs zenei előadás a hármasság jegyében

Pap István

A Debrecenből érkezett vendégeket, valamint a csütörtök esti hangversenyen megjelenteket a házigazda Mátyás Attila evangélikus lelkész köszöntötte a 98. zsoltár szavait idézve. Elmondta, hogy a vegyeskar már többször volt az evangélikus templom vendége, legutóbb épp egy évvel ezelőtt, 2023. május 17-én léptek fel itt szintén Kocsis Holper Zoltán karnagy vezetésével. Kiemelte, hogy a Kodály Kórus Debrecen nemzetközi rangnak örvend, számos magyarországi és külföldi kompozíció ősbemutatója, illetve első magyarországi megszólaltatása fűződik a nevükhöz. „Szakmai színvonalukkal és közösségi teljesítményükkel a magyarság jó hírnevét öregbítik világszerte” – fogalmazott a lelkész. A csütörtöki hangverseny műsorának rendezőelve a hármas szám volt, ennek megfelelően a műsort háromszor három kórusmű előadása szerint csoportosították, illetve magyar igazságként egy ráadás is volt, ami szintén három kórusművet foglalt magában. Kocsis Holper Zoltán bevezetőjében elmondta, hogy sokan gondolják azt, hogy a kortárs szerzők művei nehezen befogadhatók, és sok hallgató idegenkedik a kortárs zenétől. De a Kodály Kórus alapítása óta fontos céljának tekintette a kortárs magyar zeneszerzők műveinek a bemutatását, egyrészt azért, hogy eloszlassák azt a tévhitet, miszerint a kortárs zene nehezen hallgatható lenne, másrészt pedig azért, mert „a magyar zeneszerzők mind a mai napig az élvonalban vannak világszerte” – fogalmazott a karnagy. És valóban, a Kodály Kórus által erre a hangversenyre összeállított program olyan kortárs műveket foglalt magában, melyek könnyen megtalálják az utat a hallgató gondolat- és érzelemvilágához.

Magyar kortárs zene

Az első részben három magyar zeneszerző három Mária énekét szólaltatta meg a kórus: Csemiczky Miklós bensőséges és drámai O beata virgo Maria című művét, Kovács Zoltánnak a Magyar Állami Operaház fagottművészének Ave Mariaját és Gyöngyösi Levente légies könnyedségű kórusmű-feldolgozását, az O Maria noli flere című szerzeményét. Már a bevezető ütemekből hallani lehetett, hogy milyen tiszta tónusú, egységes hangzású a kórus, az emberi hangok betöltötték a templomteret, és a nem nagy számú, de értő hallgatóság gyönyörködve hallgatta a szép hangzású előadást. A kórus a második részben Orbán Györgynek magyar költők verseire komponált műveit adta elő. Elsőként a Cselényi Béla Nagyapám int című versére írt melankolikus hangulatú kórusmű szólalt meg, melyet Orbán György 1976-ban komponált a Házsongárdi temetőben sétálva. Ezt követte Weöres Sándornak A paprikajancsi szerenádja című versére szerzett humoros, egyben a francia sanzonok hangulatát megidéző kompozíciója, harmadikként pedig az Elefánt voltam, ez József Attila versének a megzenésítése volt.

Magyar és amerikai

A harmadik részben szintén egy zeneszerző, név szerint Tóth Péter műveit szólaltatta meg a vegyeskar, ennek a hármasnak az volt a különlegessége, hogy mindegyik más nyelvű szövegre volt komponálva. Az külön érdekesség, hogy az első mű ebben a szekcióban Maurice Ravel híres francia zeneszerző szövegére íródott, ez volt a három gerléről szóló Trois beaux oiseaux du paradis, majd következett a népi magyar énekekre épülő Bánaterdő, és végül egy latin nyelvű katolikus imádság szövegére, az O salutaris hostiara alkotott kórusmű. A ráadás hármasban pedig három Alleluja hangzott el, amelyeket ezúttal nem magyar, hanem amerikai zeneszerzők szereztek. Randall Thompson, Eric Whitacre Jake Runestad különböző hangulatú, hol fájdalmas belenyugvást, hol kitörő lelkesedést sugalló kompozícióit érzékletesen, nagy művészi igényességgel szólaltatta meg a Kodály Kórus, ezzel téve teljessé váradi közönségnek átnyújtott mintegy egy órás zenei ajándékát.