Bocskai nyomában jártak a váradiak és püspökiek

BN-összeállítás

A Magyar Polgári Egyesület több honismereti kirándulást is szervezett 2023-ban, a mostanival zárták ezt az évet, de már jövőre is beterveztek számos honismereti, magyarságtörténeti kirándulást. A buszon a kirándulások állandó vezetője, Moldován Gellért Lajos köszöntötte az ötven fős kiránduló csoportot, bemutatva a tervezett honismereti kirándulás programját.

Első állomásuk Hajdú-Bihar vármegye egyik leghíresebb műemléke, a nagykereki Bocskai várkastély volt. Bocskai István 1583-ban vette feleségül az egyik legnagyobb bihari főúr, Varkocs Miklós özvegyét, Hagymássy Katát, Bocskai a házasság révén lett a várkastély ura. A várkastély Bocskai idejében öttornyos erődítmény volt. Az épület korábbi megerősítése olyan jól sikerült, hogy Nagykereki lakossága, illetve 300 hajdú, 1604 októberében sikeresen megvédte a várat a császári csapatokkal szemben. A nagyváradi kirándulók a szakavatott ismertető során, valamint a kastélyban berendezett múzeumból sokat megtudhattak Bocskairól és a hajdúkról. Többek között arról a legendáról vagy valóságos tényről is hallhattak, hogy annak idején a Nagykereki és a nagyváradi várat egy alagút kötötte össze. Az alagút akkora volt, hogy a hajdúk lovakkal, szekerekkel is közlekedhettek benne. Mint tudjuk, Bocskai István 1592 – 1598 között volt váradi főkapitány. A látogatók a hajdúk fegyvereivel, harcaival is megismerkedhettek a kiállítás megtekintése során. A hajdúk eredetileg marhapásztorok (a hajtó szóból ered a nevük is) voltak, akik a nagy szürkemarha gulyákat terelték az országban, illetve vitték ki az országból az eladásra szánt állatokat. Az edzett, a fegyverforgatáshoz is értő hajdúkat Bocskai saját katonáinak fogadta, így segítségükkel számos csatát megnyertek, köztük a mai Bihardiószeg és Álmosd közötti csatát is 1604. október 15-én.

A következő állomás az egykori mezőváros, Kismarja volt, hiszen a Bocskai család erről a településről kapta előnevét. Bocskai édesapja Kismarjai Bocskai György és felesége, Sulyok Krisztina többek között Kismarján rendelkeztek nagy birtokokkal. A nagyváradi kirándulóknak mindezekről a helyi református lelkész, Vida Máté beszélt a példásan felújított református templomban. Azt is megtudhatták a nagyváradiak, hogy Bocskai István édesanyjának, Sulyok Krisztinának több testvére is volt. Az egyik testvér, Sulyok Anna gyermeke Balassi Bálint költő, míg a másik testvér, Sulyok Sára, Dobó István egri várkapitány felesége lett.

A következő állomás Hajdúszoboszló volt, ahol a Bocskai István Múzeumba látogattak a kirándulók. Itt is szakavatott ismertetőt hallgathattak meg a hajdúk letelepítéséről és a múzeumban őrzött Bocskai koronáról és jogarról. Mint megtudhatták, az 1604-es Diószeg és Álmosd közötti csata után Bocskai Bihar vármegyei mezővárosokban telepítette le a hajdúkat. 1606. szeptember 2-án kelt címeres levelében 700 lovashajdúnak adott otthont az akkor elnéptelenedett Szoboszlóban; a város ekkortól számítja újkori történelmét. A múzeumban Bocskai István koronájának és jogarának nemes és hitelesített másolatát is megtekintették a kirándulók. A korona másolatán mintegy 20 szakember két évig dolgozott. Az aprólékos, minden követelménynek megfelelő értékes másolatot ezért nevezik nemes másolatnak. A korona eredetijét Bécsben őrzik, a magyar és a román állam is magáénak tekinti az eredeti koronát.

Utolsó állomásként Berettyóújfaluba látogattak a kirándulók. A főtéren Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke mutatta be az Országzászlót és Kádár vitéz szobrát a csoportnak. Arról is beszélt, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök halála után, 1913-ban, úgy döntöttek, hogy szobrot emelnek a miniszterelnöknek. A szobor el is készült, de sajnos a trianoni döntés miatt már nem tudták Nagyváradon felavatni, 1928-ban Berettyóújfalu főterén állították fel. 1940-ben Nagyvárad újra Magyarország része lett, 1942-ben a szobrot a talapzattal együtt áthozták Nagyváradra és felállították az akkori Tisza Kálmán téren (a mai Traian tér). Sajnos 1945-ben a szobrot eltávolították a talapzatról.

Az MPE elnöke bemutatta az 1906-ban, Nagyváradon született háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, Kabos Endre tölgyfáját is, amit 1936-ban ő ültetett el. A látogatók végül a Bihari Múzeum állandó kiállításait is megnézték, jobban megismerve ezáltal Berettyóújfalu és a térség történelmét.