Kőbe vésett történelem nyomában

Ha máshol nem is, de a tévében

biztos, hogy unokáink is fogják

látni a nagyváradi zsidó

temetőt, ugyanis vasárnap erről

forgatott a helyszínen filmfelvételeket

Ráday Mihály, a

nálunk is közkedvelt Unokáink

sem fogják látni című

helytörténeti műsor

készítője. „Nagyvárad a

szivem csücske, ebből kifolyólag

mindenről szivesen beszámolok, ami

történik ebben a városban, és

nemcsak olyasmiről készítek filmet,

ami Adyval van

összefüggésben, hanem minden

érdekességről,

változásról is, ami Váradon

történik, például bemutattam

az újjáépített Fő

utcát azzal a repülőgép

leszállópályára

emlékeztető

megvilágítással, vagy a

színház domborzati domborműveinek a

problematikáját is” - mondta

Ráday Mihály a

vasárnap délelőtti

verőfényes napsütésben,

mielőtt még belépett volna a

neológ zsidó temető kapuján.

Külön film lehet

„Ennek a kirándulásnak az az

apropója, hogy miután az ember minden

módon hozzányul Nagyvárad

történethez, akkor kiderül, hogy a

város egyharmada zsidó volt.

Péter I. Zoltán

újságírókollégánk

- akivel A tegnap városa

című filmet is készítettem -

, hívta fel a figyelmemet arra, hogy egyszer

csak meg kéne nézni a zsidó

temetőt is, ahol olyan sírok vannak, melyek

hozzátartoznak Várad

történetéhez. Azért

jöttünk áprilisban forgatni, mert azt

gondoltuk, hogy akkor minden jobban látszik, de

olyan mértékben felgyorsult a

növényzet burjánzása, hogy

megint minden csupa lomb. Ha sikerül nagyon

rövidnek lennünk, akkor a film bekerül a

május 10-én aktuális

Unokáink sem fogják

látni adásába, ha annyira

sokmindent találunk, hogy mindezt nem lehet egy

blokkban bemutatni, akkor lehet, hogy egy

különkiadás lesz belőle.

Ezesetben viszont nem tudom, mikor lesz kész a

film” - árulta el a részleteket

Ráday Mihály. A

temetőlátogatás során az

ismert személyek sírjainak

felkutatása mellett Ráday Mihály

olyan zsidó családok sírjait,

emléktábláit kereste, akik

koncentrációs táborokban

húnytak el.

Ortodox, neológ

Péter I. Zoltán, lapunk

egykori munkatársa vezette végig a

háromtagú stábot a

különböző helyszíneken,

röviden ismertetve azok

történetét. „A neológ

temetőben, megkeressük Emőd

Tamás, a Weiszlovics család

sírját, és mindazokét akik

tettek valamit ezért a városért. A

neológ temetőt 1870-ben nyitották

meg, amikor a Rulikowski temetőt

is megnyitották. Ezután elmegyünk az

ortodox zsidó temetőbe, később

pedig a velencei temetőbe is, ahol szintén

vannak neves személyiségek,

például Léda

édesenyjának a sírja: ez az a

sír, ahova állítólag

odatemették Léda és Ady halva

születetett gyermekét is” - mondta

Péter I. Zoltán.

Pap István