Playlist

A Kolozsvári Román Nemzeti Színház Euphorion Stúdiótermében bemutatták C.C. Buricea-Mlinarcic Playlist (Ringasd el magad) című művét, Tudor Lucanu rendezésében. A 2017-es év első előadása.

„Egy vegyes család története”

A rendezői koncepció szerint „a Playlist” egy vegyes család története, amely a romániai kommunizmus idején kezdődik, és fokozatosan alkalmazkodik az új társadalmi formákhoz. A történet, amely megváltoztatott bennünket, és amely továbbra is folytatja ezt, függetlenül attól, hogy akarjuk vagy nem.” A darab cselekménye 1989-2008 közötti időszakban játszódik le. A Pogăceanu család életébe nyerhetünk betekintést. Megismerhetjük, hogy 19 év alatt milyen társadalmi változások következtek be. Hogyan maradtak fenn a régi társadalmi formák. A család miként próbál alkalmazkodni a megváltozott gazdasági, társadalmi környezethez. Az előadás első perceiben a „Ringasd el magad” dal hangzik el. Szépen berendezett lakást láthat a néző, a falinaptár 1989. január 23.-át jelzi. A darab nyitójelenete Pogăceanu Orsolyát (Kató Emőke) mutatja be. Az édesanyjával való telefonbeszélgetésnek vagyunk tanúi. Magyarul beszélnek. Majd rendkívül felháborodottan beszél az életkörülményeiről. Nincs fűtés, nincs villanyszolgáltatás, nincs, élelem- mondja a férjének. Nincsenek meg azok az életkörülmények, melyek az emberi létet elviselhetővé tehetnék. „Mit adjak enni a gyermeknek? Az ők rohadt szójás szalámijukat, vagy penészes kekszüket… Énekel: „Te rongyos élet, te büdös élet” Tulajdonképpen a fennálló rendszer heves bírálója. Hogyan tudja ilyen körülmények közepette nevelni leányukat, Melindát? Férje, Laurențiu Pogăceanu (Ovidiu Crișan) mérnök, próbálja csitítani feleségét, tudva azt, hogy mindenkit lehallgatnak. „ Foglalkozz inkább Beethoveneddel”- mondja a feleségének. Orsolya testvére Budapesten megvásárolta Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról - című könyvét, amelynek van musical változata is. Mint ismeretes, Déry regényét Pós Sándor alkalmazta színpadra, zenéjét Presser Gábor, dalszövegeit Adamis Anna szerezte. A Ringasd el magad” című dal a legismertebb. Orsolya alig várja, hogy megkapja a kazettát. Közben vidáman dúdolja a dalt. A férj nem csak mérnök, hanem író, esszéíró, írogat a különböző lapokba. A román- magyar családnak, akárcsak a hazai társadalom nagy részének komoly kihívásokkal kell, szembe néznie, melyek nem csak anyagi természetűek. 1989. március 21-én a családot meglátogatja Omar Saripov (Mihai- Florian Nițu), aki Türkménisztánban rezidens. Romániában Omar ben Sharip néven rezidens. Egy rendkívül hangulatos találkozásnak vagyunk a tanúi. Amikor beállít a Pogăceanu családhoz, a külföldiek számára fenntartott üzletből vásárolt termékekkel örvendeztette meg a házaspárt. Narancs, csokoládé, kávé, olyan csemegék, melyeket az üzletekben nem lehetett találni. Érvényesülnek a nemzeti hagyományok is. A totalitárius rendszer szervei ellenőrzik az emberek mindennapjait, valamint az emberek közötti kapcsolatokat. Ez nagyszerűen derül ki a szekus tiszt és Orsolya közötti jelenetből. Theodor Verdinaș szekus tiszt arra kíváncsi, miként ünnepelték a karácsonyt, az újévet, milyen dalokat énekeltek. Kivel ünnepelte a magyar újévet? Pogăceanu Orsolya (szül. Ivácsonyi) elmondja, hogy ő romániai magyar, zenetanár. Édesapja református lelkész. Ami sokszor hátrányt jelent számára, melynek következtében nem tudta megvalósítani álmát, hogy a filharmónia tagja legyen. Az 1989. december 21.-i eseményeket a család a TV adásból ismeri meg. Amikor a Ceaușescu élőben közvetített beszédét megszakították. A népakarat következtében új társadalmi rendszer alakulhatott ki. Vajon ezek tényleg újak? Ez kiderül a továbbiakban. Figyelemre méltó egy 1995. augusztusi TV adásban a volt szekus tisztnek beszélgetése a moderátorral (Matei Rotaru), az elképzeléséit vázolja. Kiderül, hogy a volt állattenyésztési szakember 1989 után vállalkozó lett. Bár valamikor ellenezte a vallásos megnyilvánulásokat, most a Vallások bankjának részvényese lett. Orsolya bekapcsolódik a TV beszélgetésbe és elmondja, ki volt és mivel fogalakozott a hajdani belügyes. A volt szekus tiszt nem veszti el lélekjelenlétét, megerősítve azt, hogy ő nem más, mint egy szerencsétlen vállalkozó, aki az ország arculatának változásában érintett. A lányuk, Pogăceanu Melinda (Sânziana Tarța) gyermekként élte meg az „aranykor” utolsó szakaszában levő megpróbáltatásokat. Másként szocializálódott. Sokkal magabiztosabb, felszabadult. Többször ellentmondásba kerül a szüleivel. Ő nem igen érezte azokat a megpróbáltatásokat, melyekről szülei beszélnek. Szülei azt szeretnék, ha lányuk külföldön tovább tanulna, így több érvényesülési lehetősége lenne. Melinda külföldi egyetemen mesterizett. Az egyik alkalommal a szüleinek DVD -t küld, melyben rendkívül kritikus hangon beszél. Gyávasággal vádolja őket, a decemberi forradalmi eseményeket is csak a TV képernyőjén nézték. Csak a karrier-építés érdekli.

Szereposztás

Maga az előadás, köszönhetően a kitűnő színészi gárdának, rendkívül nívós, melyben remekül érvényesül a rendezői szándék. Rendező és forgatókönyvíró: Tudor Lucanu. Szereplők: Kató Emőke, meghívott, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze. Ovidiu Crișan , Sânziana Tarța, Mihai- Florian Nițu, Adrian Cucu, Matei Rotaru. Jól felkészült kifejezési adottságaik garancia a mondanivaló minél árnyaltabb közlésére. Ennek következtében a mondanivaló értékes tovább gondolását segíti elő. A nézőközönség hosszantartó tapsa bizonyítéka a sikernek. Technikai rendező: Arhidiade Mureșan. Világítás: Ionuț Maier. Hangosítás: Vasile Crăciun. Videóvetítés: Vlad Negrea. Súgó: Ana Maria Moldovan. Az előadás kezdetén elhangzik, a Ringasd el magad kezdetű dal, mely egy adott időben egyik legnagyobb slágere volt a popzenei világnak. Ugyanakkor kormeghatározó melódia a zenei világban. Az előadás záró mozzanatában is elhangzik a dal. Sőt, mikor a művészek tisztelegnek a közönség előtt, szól a dal, mint egy keretet adva a történetnek. Bizonyítva, vannak jelenségek, melyeket elfelejteni, kortól függetlenül, nem lehet. Ezért kell, bizonyos jelenségekről beszélni, hogy ne ismétlődjenek meg.

A szerzőről

C. C. Buricea- Mlinarcic (1951-2009) egyetemi tanár, író, szerkesztő, több színpadi művet írt – Bordel, Penitenciar, Penthouse- Ex ossibus ultor, Ciornîi terrier. A Babeș- Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának tanára volt. Leonyid Andrejev, Vlagyimir Nabokov, Nyikolaj Erdman, Vlagyimir Szorokin műveket fordított. A Romániai Színházi Szövetségnek (UNITER) és a Színházi Kritikusok Nemzetközi Szövetségének volt a tagja.

Tudor Lucanu (1985) rendező, forgatókönyvíró, színész. A Bukaresti I.L. Caragiale Színház és Filmművészeti Egyetem Rendezői szakán szerzett diplomát. Majd a Babeș- Bolyai Tudományegyetem Színész szakán végzett, Bács Miklós osztályában. 2013-tól a Kolozsvári Román Nemzeti Színház rendezője. Rendkívül tehetséges rendező, munkáját több díjjal jutalmazták.

Csomafáy Ferenc