Mini könyvmaratont tartottak a Léda-házban

Ciucur Losonczi Antonius

Az érdeklődőket Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője köszöntötte. Bodnár László: Barangolás a Partiumban című tanulmánykötetének legnagyobb értéke Gellért Sándor író, tanár Kölcsey-monográfiája, valamint több szerző különálló Kölcsey-tanulmánya. Ezek mellett a nagy magyar pedagógusról, dr. Karácsony Sándorról szóló írások (Gellért Gyula és Gellért Sándor tollából), valamint egy Dsida Jenőről készült portrévázlat is megtalálható benne, továbbá felvázolja Hajdúszoboszló fürdőturizmusát is, bemutatja a Sárréti Népfőiskolát, gróf Klebelsberg Kuno pedagógust és a bihariakat a Bánságban. A rendezvényen Gellért Gyula ny. református esperes részletesen ismertette Kölcsey Ferenc életét és tevékenységét, azon meggyőződésének adva hangot, hogy nagy jellem, reformpolitikus, költő, jogtudós, a nemzet nevelője, óriása volt. „Bár csak 48 évet élt, mintha egy évszázadot végigdolgozott volna, sűrített életformát folytatott” – fogalmazott.

Makai Zoltán Akiket nem feledhetünk… című könyve a Partiumi füzetek sorozat 94. köteteként jelent meg. A szerzőről Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke elmondta, hogy a Temesvári Műszaki Egyetem elektrotechnikai fakultásán végzett, sokoldalú személyiség, jól ismeri Bihar megye településeit, iparát, műemlékeit annak is betudhatóan, hogy 1958-tól a nyugdíjazásáig különböző munkakörökben dolgozott a nagyváradi áramszolgáltató vállalatnál. A kiadványt Mihálka Nándor régész „hibridnek” nevezte, mivel egyaránt tartalmaz biográfiákat és technikatörténeti írásokat. Kivételt ezek alól két fejezet képez, magyarázta. A Luther Mártonról szóló dolgozat a szerző kitekintése a világ sorsfordító momentumaira, míg az Ojtozi-szoros eseményeit a második világháború idején taglaló cikke a katonaorvosként ott szolgáló édesapja, dr. Makai István fotográfiáin alapul, ezért ennek mély családi indíttatását is ki kell emelni. Makai Zoltán felidézte, hogy műszaki érdeklődése későn alakult ki. A technikatörténet akkor kezdte el igazából érdekelni, amikor a villanytelepre került. A váradi áramszolgáltató kapcsán kiemelte többek közt dr. Károly Irén József, Andrássy Gyula, Bolcaș Victor és Váradi Ernő nevét. „Vigyék tovább a jó hírüket, hiszen óriások lábaira állva messzebb látunk”, tanácsolta Makai Zoltán, hozzátéve: egy fiatal mérnökkollégája, Gál László – akinek Horvátország első vízierőművét bemutató munkája jelent meg a könyvben –, sokat segített neki a technika- és ipartörténeti tanulmányok összeállításában.

Romsics Ignác történész, akadémikus Hetven év – egotörténelem című kétkötetes könyvét mutatták be ezután a Léda-házban. A meghívottal dr. Nagy Mihály Zoltán történész, a Bihar Megyei Állami Levéltár főlevéltárosa és Tőtős Áron történész, muzeológus beszélgetett. Mint elhangzott, a szerző rendhagyó könyve egyfajta számadás, a saját élettörténetén keresztül azt mutatja be, hogy egy Kalocsa melletti zsákfaluból, a régi paraszti világból milyen út vezetett az egyetemi tanárságig és az akadémiai tagságig. Nem szokványos önéletrajzot vagy visszaemlékezést írt, hanem olyan szociográfiai leírásokkal gazdagított éntörténetet, amely alulnézetből, egy szülőfalujából kiszakadt s az értelmiségivé válás egymásra épülő stációin felfelé törekvő fiatalember perspektívájából mutatja be az ötvenes évek „szűrt levegőjét” és a Kádár-korszak „fellazult világát” egészen az 1980-as évek közepéig. Ebben az értelemben tehát a kötet egész generációjáról és arról a korról is szól.

Az eseményeken moderátorként és szavalatokkal közreműködött Meleg Vilmos színművész, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke.