Kardcsörtetés és koronázási szertartás a rendhagyó történelemórán

Szolár Éva

A vendégeket Kecse Gabriella magyar szakos tanfelügyelő régi ismerősként köszöntötte. A két előadó több osztályt látogatott meg; egymással párhuzamosan folyó interaktív foglalkozást tartottak hatodikos diákoknak. Gáspár Ferenc történelmi regényíró szerepben jelent meg, akinek írásaival az Előretolt Helyőrség, a Kortárs, a Partium, illetve az Élet és Irodalom hasábjain találkozhatunk. Történelmi regényeiben (például A strucc vére, A holló felrepül, Trianon fiai) könnyed, humoros formában igyekszik átadni sokrétegű és gazdag történelmi tudását a fiataloknak. Mint mondta, azért, hogy a fiatalok megismerjék történelmünket és büszkék legyenek rá. A rendhagyó történelemóra az Anjou-kor témájára épült, amelynek címereit, uralkodóit, katonai ruházatát és fegyvereit, valamint a koronázási szertartás részleteit tekintették át. Az előadó gazdag szemléltető eszköztárral érkezett: a gyerekek megvizsgálhatták a lovassági kard, a honfoglalás kori magyar szablya vagy a visszacsapó íj jellemzőit, valamint a katonai tarsoly tartalmát és annak korabeli jelentőségét. A gyerekek aktívan és felkészülten vettek részt, ismerték a hadviselés kellékeiként bemutatott eszközöket, értő kérdéseket tettek fel. Az óra csúcspontján pedig eljátszották a királykoronázás szertartásának rendjét, szintén a korabeli kellékekkel és történeti hűséggel.

Az innovatív tantárgypedagógia egy másik momentuma Cselenyák Imre irodalomórája volt. A kortárs írót a Debreceni Disputa, a Spanyolnátha, az Irodalmi Jelen és a Szépirodalmi Figyelő irodalmi folyóiratokból, illetve az Előretolt Helyőrség hasábjairól ismerhetjük. A magyar költészet napjához közel a szerző irodalomórája Arany János és Petőfi Sándor költők összehasonlító elemzésére épült. Az előadó nem elsősorban a költészetükkel foglalkozott, amelyet a gyerekek a padsorokból már egyébként is jól ismerhettek, hanem barátságukon, életeseményeiken, személyiségjegyeiken keresztül mutatta be őket. Mint találóan rámutatott: Petőfi a szabadságért akart meghalni, míg Arany élni akart a szabadságért. Az érdeklődést fenntartani képes, lebilincselő előadás tele volt olyan kuriózumokkal, amelyek egy hagyományos irodalomóra tartalmába nem mindig férnek bele (Cselenyák Imre a két költő életrajzának kutatója is). A szerzők, Kecse Gabriella és a tanulók a rendezvény végén külön köszöntötték Ilosvay-Kovács Boglárkát, az intézmény diákját országos és nemzetközi tantárgyversenyeken (Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny, Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei Helyesírási Verseny) elért első helyezései okán. A Vincze Melinda pedagógus által felkészített díjazottat saját köteteikkel ajándékozták meg az előadók.