2023.03.24. 15:31
Közös kincseink feltérképezése a cél
A Himnusz 200 pályázatban résztvevő gyermekek, illetve pedagógusaik vehettek át emléklapot Nagyváradon Móczár Gábortól, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatójától.
Forrás: Alexandru Nitescu
Ciucur Losonczi Antonius
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Himnusz megírásának 200. évfordulója alkalmából a konzuli kerületekben lévő oktatási intézményeknek meghirdette a Himnusz 200 pályázati felhívást. Ennek eredményeként több mint 12 ezer óvodás, iskolás és egyetemi hallgató énekelte el nemzeti imánkat. A pályázatban résztvevő diákok, illetve pedagógusaik a Nemzeti Örökség Intézetének felajánlásával egy-egy emléklapot vehettek át péntek délután a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében Móczár Gábortól, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatójától és Demeter Katalin konzultól.
„Nagy öröm számunkra, hogy a Himnusz 200. évfordulójának évében együtt ünnepelhetünk, köszönjük a közreműködését Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettesnek is. Az emléklap egy szentendrei papírmerítő műhelyben készült, és Kölcsey kézírásával olvasható rajta a Himnusz. Grezsa Csaba főkonzul a kolozsvári Farkas utcai református templomban velünk, a konzulátus munkatársaival közösen énekelte a Himnuszt, majd a lapot bekeretezte és jelenleg is ott van a főkonzuli irodájában. Remélem, hogy minél több íróasztalon vagy falon fog megjelenni az emléklap és ékesíteni a gyermekeink szobáit” – fogalmazott Demeter Katalin konzul az ünnepségen.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a Magyar Nemzeti Névtérről beszélt. Kifejtette: a Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve a Digitális Bölcsészeti Központ által 2019-ben elindított Magyar Nemzeti Névtérhez kapcsolódva kezdeményezték tavaly új fejlesztésüket, amelynek célja, hogy hazai nemzetpolitikai, szakmai, kormányzati és civil szervezetek, valamint a határon túl élő magyarság képviselői (pártok, társadalmi szervezetek, hagyományőrzők és oktatási intézmények) közreműködésével a virtuális térben összegyűjtsön minden külhoni magyar vonatkozású emlékhelyet (eseményhez kapcsolható épületet, szobrot, emléktáblát, szülőházat, emlékszobát, templomot, temetőt, történelmi sírt, parkot, kastélyt, várat stb.) úgy, hogy az emlékhelyek mind rendelkezzenek helyadattal, megnevezéssel, rövid leírással, fotóval és lehetőség szerint kapcsolati adattal (túl a kategória és állapot megjelölésén). A Magyar Nemzeti Névtér karaktere szerint az emlékhelyekhez kapcsolják a vonatkozó személyeket, földrajzi neveket és testületi, közösségi adatokat is, így az egyes tételek az MNT többi adatbázisában is automatikusan megjelennek.

Ezáltal egyrészt lehetőség biztosított az elszakított országrészekben élők számára, hogy kincseiket, büszkeségeiket bemutathassák, másrészt pedig segítséget, támogatást nyújtanak az anyaországból kiutazóknak ahhoz, hogy a földrajzi terület kiválasztásával, típus, állapot és kapcsolódó történelmi nevek szűrésének segítségével útjaik megtervezéséhez hathatós segítséget kaphassanak, ha valahová ellátogatnak, helyben további érdekes emlékhelyeket tudnak felkeresni útvonaltervező segítségével, illetve, ha valahol új entitást találnak, maguk is be tudják küldeni a rendszernek javaslatként. Terveznek ugyanakkor olyan személyes bemutatókat is a Kárpát-medencei magyar konzulátusokon keresztül, amelyeken a kinti közösségeknek, iskoláknak is bemutatják a rendszert, kérve az ő segítségüket, közreműködésüket közös kincseink feltérképezésében, és egységes rendszerben történő regisztrálásában.
