Ismét „lenyúlta” a kulturális intézmények pénzét a Bihar Megyei Tanács

Pap István

A Bihar Megyei Tanács csütörtöki ülésén módosították a megye költségvetését, főként azért, mert bele kellett foglalni a büdzsébe a kormánytól a kulturális intézményeknek kiutalt 13 millió lejes összeget. Csakhogy a megyei tanács a támogatást máshova csoportosította, nem oda, ahova a kormány szánta. A csütörtöki helyi tanácsülésen a költségvetés-módosítás vitáján Borsi Imre Lóránt, a tanács RMDSZ-frakciójának a vezetője rá is kérdezett arra, hogy hol vannak ezek az összegek, mert a kulturális intézmények költségvetésében nem szerepelnek, illetve azt is kérte, hogy a kapott pénznek legalább a tíz százalékát adják oda a kulturális intézményeknek.

Két lehetőség

Válaszában Ilie Bolojan tanácselnök azzal magyarázta a megyei tanács eljárását, hogy két lehetőség közül választhattak: vagy csak az év első nyolc-tíz hónapjára fogadták volna el a kulturális intézmények költségvetését, és megvárták volna azt, amíg a kormánytól megjön ez a támogatás, amit aztán teljes egészében átadtak volna az intézményeknek, vagy – és a megyei tanács ezt csinálta – már az év elején elfogadták a kulturális intézmények egész évi költségvetését. „Ebből kifolyólag ez a pénz a megye konszolidált költségvetésébe kerül be. Nincs abban semmiféle törvénytelenség, hogy a költségvetést kiegészítsük azokkal az összegekkel, amelyek pluszban érkeznek. Mindegyik kulturális intézménynek biztosítva van a költségvetése, ilyen szempontból nincs semmiféle probléma” – fogalmazott a tanácselnök. Bolojan válaszát követően a tanácsosok egyhangúlag megszavazták a határozattervezetet. Mint azt később Borsi Imre Lóránt lapunknak elmondta, az RMDSZ-frakció csak azért szavazta meg a mostani határozatot, mert a Szigligeti Színház végül is kapott valamivel több mint 400 ezer lejt.

Az említett kormányhatározat tételesen rögzíti, hogy a Mária Királyné Színház 4.637.000 lejt, a Szigligeti Színház 4.427.000 lejt, a Nagyváradi Filharmónia pedig 4.023.000 lejt kap. A megyei tanács azonban úgy rendelkezett, hogy ezt a jelentős összeget más kiadásokra osztja szét. A Szigligeti Színháznak mindössze alig több, mint 400 ezer lejt juttat a kormány által kiutalt több mint négy millió lejből, sőt, az az abszurd helyzet is előállt, hogy a Mária Királyné Színház nemhogy megkapná a 4,6 millió lejes plusz támogatást, de a költségvetés-módosítás után 1,1 millió lejjel kevesebb pénzből kell gazdálkodjon, mint a módosítás előtt. Egyébiránt ez már a harmadik eset, amikor a kormány által célirányosan a kulturális intézményeknek szánt támogatást a Bihar Megyei Tanács más célokra fordítja, mint amire kapta.

„Nem korrekt”

Az ország kulturális intézményeinek anyagi támogatását felvállaló fejlesztési minisztérium vezetőjének, Cseke Attilának nem tetszik az, ami Bihar megyében történik az állam pénzével. A miniszter kifejtette: „Amikor a kormány az intézmények költségvetéséhez plusz forrást biztosít, akkor logikus az az elvárás, hogy valami pluszt történjen a kulturális intézményben. Ha ezt a pénzügyi forrást beolvasztják a nagy közös költségvetésbe, akkor ez a célirányos finanszírozás nem éri el a rendeltetését”. A Bihar Megyei Tanács eljárásának törvényességét az Állami Számvevőszék feladata ellenőrizni, mondta Cseke Attila, aki úgy ítélte meg, hogy sem közigazgatásilag, sem politikailag nem korrekt a megyei tanács eljárása.

Arra a kérdésünkre, hogy van-e tudomása arról, hogy más megyékben is eltérítik-e a kulturális intézményeknek szánt pénzeket, Cseke Attila azt válaszolta, hogy a minisztérium nem ellenőrzi azt, hogy hova kerülnek a kiutalt összegek, de az tény, hogy más megyékből még nem kaptak olyan visszajelzést, hogy a támogatást ne a kulturális intézmények kapták volna meg. Cseke Attila szerint valamit tenni kell annak érdekében, hogy ilyesmi még egyszer ne fordulhasson elő, annál is inkább, mert mint bejelentette, decemberben a minisztérium újabb javaslatot fog tenni a kulturális intézmények támogatására. „Törvénymódosításokra lesz szükség ahhoz, hogy ezek a pénzügyi források el is jussanak oda, ahova a kormány szánta azokat, mert úgy látszik, nem minden megyei vezetőben lehet megbízni, és nem mindenki látja azt a jót, amit ez a program jelent” – zárta szavait Cseke Attila.