Ismét kirándultak a nyugdíjasok

A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének tagjai augusztusban egynapos kiránduláson vettek részt, Nagyvárad–Szerencs–Monok–Vizsoly–Mád–Tokaj útvonalon.

Anderkó Katalin

Szerencsen a Zempléni Múzeumba látogattunk, ahol megtekintettük a Rákócziak – egy dinasztia születése és az egymillió darabos Képeslapok világa című állandó kiállításokat, valamint Fery Antal grafikus fametszeteit. A múzeum a Rákóczi-várban található, melynek története szorosan kapcsolódik Rákóczi Zsigmondhoz, aki mint Szerencs és a hozzátartozó uradalom ura megalapozta a híressé vált hatalmas vagyont. Az általa épített várerődítményben születtek meg fiai. Rákóczi támogatta a Bocskai István vezette Habsburg-ellenes felkelést. Meglátogattuk a szerencsi református templomot is, ahol Bocskait Magyarország fejedelmévé választották. Az altemplomban helyezték örök nyugalomra Rákóczi Zsigmondot és második nejét, Gerendy Annát. Monokon született Kossuth Lajos (1802-1894) jogász, újságíró, politikus, 1849-ben kormányzó elnök.

A szülőházat, mely ma Kossuth emlékmúzeumként működik, Andrássy István gróf építtette, mint uradalmi tisztilakot. A Kossuth-család két utcai és két udvari szobát foglalt el mint szolgálati lakást. A múzeumban a festés egy része és egy kandalló eredeti formájában maradt fenn. A Kossuth szobor előtt fényképezkedtünk és elénekeltük a Kossuth Lajos azt üzente című nótát. A múzeumhoz közel található az Andrássy-kastély, mely barokk és klasszicista stílusban épült. Andrássy György halála után a család a kastélyt az Országos Gyermekvédő Ligának ajándékozta, 1914-től falai között a mai napig iskola működik. Az épület igen leromlott állapotban található, de látogatható a díszterem és a nagyrészben felújított kápolna. A kápolnában őrizik Szent Orbán földi maradványait, mely azért került oda, hogy védelmet nyújtson a fagykárok ellen. Vizsolyon a 12. századi Árpád-kori templomban megtekintettük a teljes magyar nyelvre lefordított Bibliát, amely 2015-től hungarikum. A fordítást a gönci lelkész, Károlyi Gáspár és lelkésztársai végezték. Kinyomtatása Vizsolyon történt, onnan az elnevezés. A nyomtatás 1590-ben befejeződött, eredetileg 7-800 példányban készült Rákóczi Zsigmond támogatásával.

Rövid időre megálltunk Mádon, ahol megtekintettük a 2000-2004 között felújított zsinagógát, melyet 1795-ben a faluba betelepült, borkereskedéssel és termeléssel foglalkozó zsidók építettek. A II. világháborúban elhurcolt zsidókból 40-en tértek vissza, ám az 50-es években ők is elmentek. A tokaji rövid séta és vásárlás után kissé elfáradva, élményekkel gazdagodva indultunk haza. Köszönet mindenkinek az együtt töltött szép napért!