II. Rákóczi Ferencre, a száműzött fejedelemre emlékeztek Nagyváradon

Erdon-összeállítás
A Magyar Polgári Egyesület által létrehozott Polgári esték nevű rendezvénysorozat keretében Bordás István tartott előadást a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében II. Rákóczi Ferencről, a száműzött fejedelemről. A közönséget Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte. Mint elmondta, április 8-án volt a 290. évfordulója annak, hogy 1735. április 8-án, 24 évig tartó száműzetés után, a törökországi Rodostóban elhunyt II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem. A Polgári Egyesület elnöke kifejtette: „A magyar történelemben sok olyan személyiség van, akik minden magyarnak ugyanazt jelentik, Szent István az államalapítást, Szent László a lovagi eszmét, II. Rákóczi Ferenc a szabadságot. Ha kimondjuk Rákóczi nevét, mindig kiegyenesedünk, büszkébbek leszünk, jobb magyarnak érezzük magunkat” – fogalmazott a Magyar Polgári Egyesület elnöke.

A rövid köszöntő után Kalmár Ferenc András, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős különmegbízott, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet szólt a közönséghez. Mint elmondta, örömmel elfogadta a meghívást a rendezvényre, hiszen annak ellenére, hogy Brassóban született, Nagyváradra hazaérkezik, szülei ugyanis itt vannak eltemetve, a Rulikowski temetőben. Rövid felszólalásában méltatta II. Rákóczi Ferenc érdemeit, néhány mondatban bemutatva a vezérlő fejedelem életútját. Arról is beszélt, hogy Rákóczit mindig is nagy tisztelet övezte. Itt, Nagyváradon, 1903-ban, a város rendkívüli közgyűlésen ünnepelte a nagy fejedelem emlékét, elhatározva, hogy Váradolaszi főutcáját, ami időközben egész Nagyvárad főutcája is lett, Rákóczi útnak nevezi el. 

Kalmár Ferenc András arra is kitért, hogy II. Rákóczi Ferenc zászlófelirata – „Istennel a hazáért és szabadságért” – a magyarság történelmén keresztül, a kezdetektől egész napjainkig megállja a helyét, hiszen ez tartott és tart meg bennünket ma is.

A továbbiakban Bordás István, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság tagja tartott előadást II. Rákóczi Ferenc száműzetéséről. Az előadó ismertette a politikai körülményeket, amelyek ahhoz vezettek, hogy Rákóczinak el kellett hagynia Magyarországot, majd a fejedelem lengyelországi, franciaországi és végül törökországi tartózkodásáról is beszélt. 

Az előadás után a szervezők több, Rákóczi életét, száműzetését bemutató felvételt is levetítettek, köztük egy tízperces kisfilmet is, amely Rákóczi rodostói házát mutatja be.

Bordás István beszélt arról is, hogy már számos olyan helyszínt felkeresett, amelyek Rákóczihoz kapcsolódnak. Legutóbb ebben az esztendőben, március 23-án járt Rákóczi szülőhelyén, a felvidéki Borsiban, ahol a fejedelem születésének 349. évfordulóján gyűltek össze a tisztelgők szerte a Kárpát-medencéből. A rendezvényen Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár tartott ünnepi beszédet a magyar kormány támogatásával példásan felújított Rákóczi-kastély udvarán.

A nagyváradi előadás végén Gellért Gyula nyugalmazott református esperes mutatta be a Rákóczi korában is használatos szablyát. Az esperes mellett bihardiószegi hagyományőrzők is jelen voltak, akik kuruc ruházatban tartották magasra a piros-fehér sávos lobogót, csakúgy, mint a fejedelem születésének évfordulóján, hiszen Borsiban is jelen voltak.

A rendezvény kötetlen beszélgetéssel és szeretetvendégséggel ért véget.