Mark Zuckerberg: „A közösségi médiának vége”

A Facebook alapítója a múlt héten, három napon keresztül tett hosszú vallomásában, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) trösztellenes perének nyitó szakaszában használta ezt a fordulatot. A The New Yorker szerint közölte:

„A közösségi hálózatok olyan weboldalak voltak, amelyek online összekapcsolták az embereket, akik találkozhattak és élvezhették a barátaik által közzétett tartalmakat. Az elmúlt évtizedben azonban a közösségi média olyan lett, mint a hagyományos média. Ma már tele van a hírességek promóciós videóival, az aktuális eseményekről szóló bejegyzésekkel, (…) sőt, a mesterséges intelligencia által tömegesen előállított, alacsony minőségű tartalmakkal. (…) Magánüzeneteink tűként tűnnek el a hatalmas digitális szénakazalban. A közösségi média már nem az, ami régen volt.”

A Meta bemutatott egy diagramot, amely demonstrálta, hogy „az »ismerősök« által közzétett tartalmak megtekintésére fordított idő százalékos aránya” az elmúlt két évben csökkent: a Facebookon huszonkettőről tizenhét százalékra, az Instagramon pedig tizenegyről hét százalékra.

A perben a „közösségi média definíciója” a vita tárgya. Az FTC azt állítja, hogy Zuckerberg cége jogellenes monopóliumot tart fenn a „személyes közösségi hálózati szolgáltatások iparágában”.

Mint kiderült, Zuckerberg még 2018-ban egy, akkori Facebook-vezetőknek küldött írásbeli feljegyzésében állította, hogy az Instagram felvásárlása nem tesz jót a Facebooknak, jobb lenne megelőzni a várható trösztellenes végzést és jogilag leválasztani magukról. Magyarul: a Meta nagyon is tisztában volt a felvásárlásból következő monopolhelyzettel. De ahogy idézett nyitóbeszédében rögzítette, több mint 10 év telt el az Instagram és a WhatsApp felvásárlása óta, és a közösségi média iparág jelentősen megváltozott.

A per mondhatni, még Donald Trump első ciklusa alatt indult, és a több mint egy évtizeddel ezelőtt jóváhagyott üzleti megállapodások újraértékelését célozza.

Az FTC azt is állítja, hogy a Meta monopolhelyzete az innováció hiányához és a fogyasztói választási lehetőségek csökkenéséhez vezetett, kijelentve, hogy „a piaci verseny jobb funkcionalitást és felhasználói élményt eredményez".

Zuckerberg szerint a WhatsApp alapítói „nem vágyakoztak innovációra és gyors növekedésre”. De úgy érvel, hogy a felhasználók számának 500 millióról több mint 2 milliárdra emelkedése a felvásárlás után cáfolja az FTC állítását, miszerint „a felvásárlás miatt hiányzott az innováció”.

A Meta és az FTC közötti per mögött vélhetően a Trump-adminisztráció szándékai is meghúzódnak. A Meta az Egyesült Államokban hivatalosan 2025. április 7-étől vetett véget a közzétett információk tényellenőrzésének. Ezt a lépést elemzők Donald Trump elnökké választásához kötik, s bár Zuckerberg azóta többször is ellátogatott a Fehér Házba, hogy

Az FTC azzal érvel, hogy illegális monopolhelyzetet tart fenn az iparágban, jelentős részben a Facebook versenytársainak, például az Instagram (2012-es felvásárlás), illetve a WhatsApp üzenetküldő platform (2014-es felvásárlás) bekebelezésével.

A Meta viszont azt állítja, a közösségi média már nem létezik úgy, mint a 2020-as évek elején. A perben illusztrálta a vállalat, hogy versenytársaik – köztük a TikTok, a YouTube, az Apple iMessage – , ugyanúgy járnak el mint ők, miközben az FTC egyiket sem definiálja monopóliumként. Képernyőképeket mutattak be a különböző alkalmazásokból, hogy világossá tegyék, minden „közösségi” nagyvállalat ugyan úgy terjeszkedik: például a rövid videoklipek hasonlóan néznek ki az Instagramon, mint a TikTokon; az üzenetek lényegében egyformán festenek az Instagram DM-ekben, mint az Apple iMessage-ben.

Bár a hasonlóságok bizonyítékként szolgálnak a Meta védelmében, egyúttal azt is megmutatják, a Facebook és társai drámaian befolyásolták az egész online világot.