3 órája
Szijjártó: újabb nagy magyar–török sikertörténet az energia-együttműködésben (videó)
Új gázerőmű építéséről és két hazai kőolaj- és földgázmező feltárásáról és kitermeléséről született megállapodás Magyarország és Törökország között – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, írja az MTI. Szijjártó Péter közölte, az újabb gyárak termelésének beindulásával ugrásszerűen fog nőni a magyar GDP.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Alparslan Bayraktar török energetikai és természeti erőforrásokért felelős miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón a plenáris megbeszélésük után a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2025. április 30-án
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a török energiaügyi miniszterrel, Alparslan Bayraktarral közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a két ország stratégiai együttműködése újabb fontos mérföldkőhöz érkezett, újabb közös sikertörténetnek lehet mindenki a szemtanúja, ugyanis jelentős török beruházásról állapodtak meg a felek a magyar energiagazdaságban.

Fotó: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI
Aláhúzta, hogy Kelet-Magyarországon hatalmas beruházások zajlanak, amelyek nyomán nagy gyárak kezdik meg hamarosan a működésüket, így a biztos energiaellátás megteremtése kulcskérdés, ezért gázerőművek építéséről született döntés, amelyek közül az egyik legnagyobbat több mint 500 milliárd forintos beruházással egy török vállalat építi meg az olasz partnerével együtt Tiszaújvárosban egy frissen aláírt megállapodás értelmében.
Emellett koncessziós szerződést írtak alá két új magyarországi kőolaj- és földgázmező feltárásáról és kitermeléséről Tamási és Buzsák térségében, a Mol és a TPAO létrehozta a közös vállalatát is ennek céljából.
A TPAO mintegy hatmilliárd forintnyi beruházást hajt végre, és ennek a beruházásnak, a Mol és a TPAO együttműködésének köszönhetően a jövőben Magyarország kőolajszükségletének egy nagyobb részét tudjuk majd belső kitermelésből biztosítani, mint eddig
– jelentette ki.
Illetve arra emlékeztetett, hogy a Molnak és a TPAO-nak nem ez az első együttműködése, ugyanis tíz éve már, hogy Oroszországban egy közös földgázmezőt üzemeltetnek, és Azerbajdzsánban is hosszú távú együttműködés van a két vállalat között.
„Ezért a mai megállapodás a kezdetét jelenti annak is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem harmadik országokban is közös kőolajkitermelési terveket dolgoznak ki, ezáltal a Mol regionális szerepe tovább növekszik” – hangsúlyozta.
A miniszter kiemelte, hogy jelenleg, a veszélyek korában az energiaellátás biztonságát számos súlyos kihívás éri, az utóbbi időszakban
- több tranzitútvonalat elvágtak,
- energetikai szankciókat rendeltek el,
- támadások érték az energiainfrastruktúrát,
- illetve az elmúlt napokban két nyugat-európai is áram nélkül maradt.
„Mindezek a szomorú és nehéz folyamatok felértékelik Magyarország és Törökország együttműködését az energiaellátás terén. Itt az elmúlt években óriási sikereket értünk el, és a mai napon egy újabb nagy sikertörténet kezdődik” – fogalmazott.
Majd rámutatott, hogy mára hazánk energiaellátásának biztonsága nem létezik Törökország nélkül, a Török Áramlat vezetéken keresztül napi több mint húszmillió köbméternyi gáz érkezik, az idei évben a mennyiség máris megközelítette a 2,5 milliárd köbmétert, ami a tavaly rekordévnél is magasabb adat.
„Hogyha anno nem építettük volna meg közösen a Török Áramlat vezetéket, akkor ma az ukrán tranzit elvágása miatt nagy bajban lennénk, ehelyett, mivel a bátor döntéseket meghoztuk, továbbra is biztos lábakon áll a gázellátásunk, és a rezsicsökkentés eredményeit is fenn tudjuk tartani” – tudatta.
Szijjártó Péter: az újabb gyárak termelésének beindulásával ugrásszerűen fog nőni a magyar GDP
Szijjártó Péter a török energiaügyi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján a Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves GDP-adataival kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a BMW és a CATL termelése idén megkezdődik, a BYD-gyár építése gőzerővel halad, valamint a Mercedes második gyárának építése is lassan befordul a célegyenesbe.
„Amint ezek a gyárak termőre állnak, és csak hónapok választanak minket el ettől, a magyar GDP ugrásszerűen meg fog nőni. Tehát az elmúlt években megkötött beruházási megállapodások a következő negyedévekben már bőven látszani fognak a GDP-növekedési adatokban, efelől mindenkit megnyugtathatok” – jelentette ki a tárcavezető.
Ezt követően éles tiltakozását fejezte ki az Európai Néppárt azon törekvései ellen, amelyek szerinte a háború meghosszabbításáról és cserébe Ukrajna extra gyors európai uniós csatlakozásáról szólnak.
„Az Európai Néppárt Európa legháborúpártibb és legukránpártibb pártcsaládja. Az Európai Néppárt elnöke a legháborúpártibb és a legukránpártibb politikusok közé tartozik Brüsszelben és úgy általában az európai politikai arénában” – fogalmazott.
„Mi a béketörekvéseket támogatjuk, nem a háború meghosszabbítására vonatkozó törekvéseket, és elutasítjuk, hogy Ukrajnát egy extra gyorsítópályán bevegyék az Európai Unióba, mert az azt jelentené a mi szempontunkból, hogy a magyar munkaerőpiacot lerohanná az ukrán munkaerő, az ukrán maffia meg átjáróházként használná Magyarországot. Köszönjük szépen, mi ebből nem kérünk. Nem kérünk az Európai Néppárt háború- és ukránpárti politikájából” – tette hozzá.
Szijjártó Péter Olha Sztefanyisina európai ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes előző napi látogatásával kapcsolatban elmondta, hogy nemrég abban állapodott meg ukrán kollégájával, hogy a két ország delegációt jelöl ki a kárpátaljai magyar közösség helyzetének ismételt áttekintésére.
„Mi kijelöltük Magyar Levente miniszterhelyettest, ők pedig kijelölték a miniszterelnök-helyettesüket. Tehát a két tárgyalódelegáció vezetője találkozott egymással. És őszintén remélem, hogy ezúttal majd az ukránok tényleg komolyan is veszik ezt a kérdést, mert az elmúlt tíz esztendő tapasztalatai mást mutatnak” – mondta.
„Én tíz éve négy különböző ukrán külügyminiszterrel dolgoztam együtt ebben a témában, és bár szavakban mindig elkötelezettek voltak ebben a kérdésben, de az ukránok tettei mindig aztán az ellenkezőjükre fordultak” – fűzte hozzá.
„Mi továbbra is természetesen szívesen vesszük a tárgyalásokat, s egyeztetünk folyamatosan, de most már nem beszélni kéne erről az ügyről, hanem az ukránoknak lépni (…) Nem bonyolult a helyzet: 2015-ig volt egy jogi helyzet, azt kell helyreállítani. Tehát meg kell csinálni azoknak a törvényeknek az ellenkezőjét, amit 2015 óta csináltak, és amikkel elvették a magyarok jogait” – összegzett.