Történelem közelnézetből: kötetbemutató a Könyvmaratonon

János Piroska

A tízéves Szacsvay Akadémia programjához kapcsolódik az a kötet, amelyet a Könyvmaraton pénteki napján, online mutattak be. A kiadvány a történelmi előadássorozathoz kapcsolódó beszélgetések alapján született hetedik kötet, és a magyar hadtörténet évszázadait mutatja be. A kiadvány tíz beszélgetés által tíz különböző korszakot ismertet, ezek közül Kormányos az újszerű megközelítések okán két témát, a tatárjárást és az 1956-os forradalomról szólót emelte ki. Előbbi cáfolja azt a közhiedelmet, miszerint a II. András idején kezdődött belső megosztottság idézte volna elő a magyar hadsereg vereségét, utóbbiban pedig megfogalmazódik: a bevonuló szovjet hadsereg a második világháború folytatásaként fogta fel a forradalom elfojtását a budapesti harcok során. Érdekes, már-már filmszerű leírásokat olvashatunk a kiadványban ugyanakkor a mohácsi csatáról. Többek között ez a „történelem közelnézetből” elv teszi érdekessé a kiadványt – hangzott el a bemutatón.

A szerző történelem iránt érdeklődő újságíró, a feltett kérdésekben pedig felsejlik a rendkívüli felkészülés, egyaránt találkozhatunk a finom részletekre és a nagy összefüggésekre rákérdező kérdésfelvetésekkel is – mutatott rá a történész. A kiadványt egyaránt ajánlja a magyar történelem alapeseményei, a történelem iránt érdeklődő személyeknek, de azoknak is, akik alaposabb ismeretekre szeretnének szert tenni, esetleg pontosítani szeretnék tudásukat – fogalmazott Kormányos László, akit készülő munkájáról is kérdezett Szűcs László. Bár a levéltári kutatást – amelyben az 1945–1948 közötti Magyar Népi Szövetség Bihar megyei iratanyagát szerette volna áttekinteni – jelenleg a járványhelyzet ellehetetlenítette, folyamatban van az a kutatómunka, amely által Szent László király korától kezdve az 1977-es Kádár–Ceaușescu találkozóval bezárólag feltérképezné a magyar uralkodók, államfők, erdélyi fejedelmek, 1918 utáni román uralkodók váradi látogatásait. „Ez egy egyszerűbbnek tűnő témakör, viszont minden Váradra érkezés mögött például nemcsak kegyeleti okok álltak a középkorban, hanem nagyon jelentős, országos ügyek, diplomáciai, politikai, katonai, hatalmi kérdések dőltek el. A látogatás az ürügy, amelynek alapján a kutatómunka a magyar történelem, illetve 1918 után az erdélyi magyarság sorsfordító pillanatainak azon részét igyekszik megragadni, amelyek valamilyen módon kötődnek Nagyváradhoz” – jegyezte meg a történész.