Mozgópiacokat fog működtetni a Bihar Megyei Fenntartható Fejlesztési Ügynökség

Ciucur Losonczi Antonius

Ha így vesszük tehát, akkor nyolc településen zajlanak nagyszabású beruházások, és mindegyik többmillió euró értékű munkálat – magyarázta lapunknak Vitályos Barna, az ADD igazgatója. A legelőrehaladottabb állapotban Székelyhídon vannak: az ottani tanmedencét tulajdonképpen már nagyon régen át kellett volna adniuk, csak összesűrűsödtek különféle problémák, melyeket sajnos előre nem láthattak. Csúszást okozott például a kivitelezésben a koronavírus-járvány, illetve több olyan, időközben előjött műszaki módosítás, melyek mind időt igényeltek. „Nem csupán sajnálom, hanem szinte rosszul érzem magam amiatt, hogy egyetlen tanmedencét sem sikerült felavatni a most véget ért megyei tanácsi mandátumban. Ezek a beruházások Pásztor Sándor elnök úrhoz kötődtek, hiszen az ő, illetve Béres Csaba székelyhídi polgármester ötlete volt a tanmedencék építése az említett hét városban, melyeket én is nagyon jó és pozitív gondolatnak tartok” – fogalmazott Vitályos Barna. Majd megjegyezte: sajnos több tényező gátolta már az alapkőletételeket is, hiszen háromszor is feltöltve, több mint kilenc hónapon át hirdették a közbeszerzések elektronikus honlapján a tendert, de egyetlen cég sem jelentkezett. Úgy tűnik, hogy kihívást jelent a kivitelezőknek a tanmedencék építése, és nem az anyagi problémák miatt, mert a finanszírozás maximálisan meg van oldva. Az önkormányzatok vállaltak egy-egy önrészt, de ezek felhasználására ezidáig nem került sor, mert a kormányzati forrásokból tudják még mindig finanszírozni az építkezéseket. Arra is kitért az igazgató: sok bírálat érte az ADD-t éppen amiatt, hogy miért épít tanmedencéket, holott úgy működnek, hogy van egy igazgatótanácsuk, melyet a tagok, kilenc város polgármestere és a megyei közgyűlés elnöke alkot, és ők hoznak egy-egy döntést, melyet az ADD a lehetőségéhez és erejéhez mérten meg kell valósítson. Vagyis általában nem saját kútfőből merítenek, hanem az önkormányzatok akaratát hajtják végre, és ebből fakadóan amúgy nagyon széles a tevékenységi körük.

Egyszer például egy olyan kezdeményezés is volt, hogy 450 ezer lejt kapjon minden város iskolafelújításokra, Diófástól Érmihályfalváig, Nagyszalontától Belényesig. Ebbe minden betartozott: inkubátorháztól kezdve, tetőfelújításokon át laboratóriumi felszerelésekig. A magyarok lakta településeken tehát az ADD beruházásainak is köszönhetően korszerűsödtek a tanintézmények. Hogy csak egy példát említsünk: Székelyhídon egy LEGO-s tanulási technológiát vezetnek be, ami valószínűleg egyedülálló a környékünkön. Margittán pedig egy olyan, majdan tantermekként üzemelendő konténercsoportot vásároltak, ahol légkondicionálóberendezés-szerelőket fognak képezni. A felvázolt befektetések így tulajdonképpen mind-mind a duális képzést segítik elő, ami azért üdvözlendő, mert a térség szakemberhiányban szenved. „Órákig vagy akár napokig mesélhetnék arról, hogy mi mindenben vagyunk benne” – hangsúlyozta Vitályos Barna.

A városok infrastrukturális fejlesztését szolgálták az olyan típusú projektek, mint például: játszótereknek az építése, iskolaudvaroknak a modernizálása, mini focipályáknak a létesítése. Készítik ugyanakkor három város körgyűrűjének a hatástanulmányát: a Nagyszalontáét már befejezték, átadták, illetve most van folyamatban a Margittáé és az Érmihályfalváé. Meghirdették a közbeszerzést és aláírták a buszpályaudvar-építési szerződést Margitta és Belényes városával, aztán majd következik Székelyhíd és Nagyszalonta, utóbbiak esetében ugyanis jogi problémákba ütköztek.

Megtudtuk azt is: 2018-ban létrejött a Projektíró és -Kezelő Igazgatóság keretében (DDIP) a közlekedésbiztonsági részleg, és előbbi megszűnése után a két munkatársuk (Jakab Róbert és Kis Andrea) átkerült az ADD-hez. Így ők foglalkoznak azzal is, hogy megújítsák a szerződéseket az iskolákkal, és a diákok, amint a COVID megengedi, mehessenek kipróbálni a várban berendezett oktatóteremben a szimulátorokat.

Kiemelten fontos, és nem egy egyszerű történet az a RO-HU-s projektjük, melyet a Nagyváradi Polgármesteri Hivatallal és a Bihar Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökséggel (AJOFM), illetve a hajdúböszörményi önkormányzattal együtt valósítanak meg. Ennek célja a munkaerő-alkalmazás lehetőségének erősítése a határ menti települések közt. Várad önkormányzata a nagypiac felújítását vállalta, az ADD pedig mozgópiacokat fog működtetni. Ez azt jelenti, hogy amint lehetségessé válik, járni fogják a településeket, és ami a lényeg, hogy csakis kizárólag Bihar megyei termékeket fognak bemutatni és népszerűsíteni ezeken a vásárokon: akácméz, paprika, szappan, zakuszka, bor stb. Ennek érdekében három, lenyitható oldalú platós haszongépjármű beszerzése van folyamatban, az egyikben például a terveik szerint belényesi palacsintát fognak sütni.

„Hogy mindezeket ki fogja tovább vinni, én vagy másvalaki, vagy egyáltalán megmarad-e az ügynökség, egyelőre nem tudom, ez a jövő zenéje. Mindenesetre szeretném megköszönni a támogatását a volt tanácselnöknek, Pásztor Sándornak, mert kiválóan együtt tudtunk működni vele. A polgármesterek csapatával közösen megpróbáltunk pozitív dolgokat kihozni az ADD-ből, és én úgy érzem, hogy sikerült, fejlesztettük a megyét. És az is biztos, hogy rengeteg projektünk van most is folyamatban” – hangsúlyozta Vitályos Barna.

A szerző felvétele