Török László polgármester: Nagyszalonta újjáépül

Ciucur Losonczi Antonius

– Miért határozott úgy, hogy az ötödik mandátumának is „nekifut” nagyszalontai polgármesterjelöltként? Mely megvalósításokra a legbüszkébb az elmúlt évekből?

– Amikor 1984-ben Szemes Sándor barátommal megszerveztük az első Bocskai Focikupát, azon a szalontai téren, amit csak Nagygyepnek hívott a város, még nem tudtam, hogy ez valami belső indíttatás jele lehet. Még akkor sem döbbentem rá, amikor behívtak annak idején a milíciára, és arról faggattak, ki az a Bocskai?! Rá két évre azonban az Arany János Irodalmi Körhöz már valamilyen küldetéstudat vihetett, és 1989 decemberében is valószínűleg emiatt a tenni akarás miatt lettem alapító tag a MIDESZ-ben. Tény, hogy a költővel én is elmondhatom: „tenni, tenni kell”! S ha már Váci Mihályt citáltam ide, akkor vele adhatom meg a választ is: még nem elég! Az elmúlt évek során rengeteg munkát végeztünk el ebben a városban, de csak most értünk el ahhoz a ponthoz, amikor a minőségi ugrás megtörténhet. Nem hagyhatom, hogy ez az ugrás biztonsági háló nélkül történjen és mindaz, amit az utódaink számára előkészítettünk, ne valósuljon meg. Nagyszalonta jó úton halad, de rengeteg még a tennivaló! Szeretem a szülővárosomat és az itt élő embereket, és érzem az ő szeretetüket is. Szép eredményeink vannak, olyanok, amelyekről néhány éve még csak álmodtunk, de a vágyaink még magasabbra tekintenek. Ez így helyes, ebben a szolgálatban mi az emberek mellé állunk, és megvalósítjuk a kívánságaikat.

S a kérdés második felével kapcsolatosan elmondhatom, hogy rengeteg megvalósítást tudhat a magáénak Nagyszalonta. Több riportot is átölelne, amit elvégeztünk… Erre jó példa az, hogy ha megjelenek a városban valahol, azzal lépnek oda hozzám az emberek: mi fog itt történni, mit építetek? S talán erre lehetünk az egész csapatommal a legbüszkébbek, hogy még mindig azok a „srácok” maradtunk, akik a Bocskai Kupát szerveztük. Így, azt hiszem, az emberi kapcsolatokra vagyok a legbüszkébb.

– Még a koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések előtt, váradi sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy Nagyszalontán az állóurnás rendszert fogják alkalmazni a rangsorolás céljából szervezett lakossági fórumon. Hogyan írták aztán felül ezt az elképzelést az elmúlt hónapok történései, milyen tapasztalatokat hozott a közösségi konzultáció?

– A koronavírus idején az egyik legszolgálatkészebb önkormányzat voltunk. Nem hiszem, hogy van még egy város az országban, amely 24 ezer maszkot és 6 ezer kesztyűt bocsátott ki ingyenesen a lakosságnak. Sok segítséget kapunk Fenesi Tibor alprefektustól. Az RMDSZ tanácsosi előválasztás megszervezése is speciális körülmények között zajlott. Az egynapos állóurnás szavazást háromnaposra bővítettük és különleges egészségügyi védelmet biztosítottunk. 1366 ember mondta ki a véleményét, többen, mint négy éve a tanácsosi lista kialakításánál! Hozzá kell tennem, hogy az RMDSZ ez egyetlen politikai szerveződés, ahol az egyszerű emberek döntik el, hogy kik képviseljék őket a helyhatóságban. Más pártokban 2–3 vezető „hekkeli” meg a demokráciát.

– Kampányszlogenje úgy hangzik: „Munkában Szalonta”, és arra is alapoz, hogy egy multikulturális közösség él a hajdúvárosban. Kifejtené ezt bővebben?

– Mindig igyekszünk odafigyelni az üzenetekre. Hisszük, hogy a léleknek is kell a mondanivaló. A „Munkában Szalonta!” elsősorban azt tolmácsolja, hogy végezzük, amire fogadalmat tettünk, és amire felhatalmazott a város népe. Korábban azt írtuk fel a plakátjainkra: „Új Nagyszalonta épül!” Tehát a mostani gondolat azt igazolja, hogy betartottuk, amit ígértünk, és rendületlenül munkálkodunk városunk fejlődésén. Azt is közhírré tesszük ezzel a szlogennel, hogy rengeteg munka még nem fejeződött be, s bizony emiatt az emberek komfortérzete sérül. Pedig mindnyájan jártunk már fogorvosnál, s tudjuk, hogy a kezelés közben nem minden ideális, és csak amikor kész a munka, akkor tudunk felhőtlenül mosolyogni. Ugyanígy, az embereknek is tudniuk kell, hogy a beruházások átadása egy új életminőség kialakulását is jelenti.

– Sokszor hangoztatja, hogy a polgármesteri hivatal rengeteg szálon dolgozik, és elmondható, valóban egy új Nagyszalonta épül. Például a város egyik terve az, hogy egy négy hektár nagyságú vízgyűjtő tavat hozzon létre. Miért lenne erre szükség?

– Rengeteg a terv! S ahogy fejlődünk, egyre több és több elképzelés körvonalazódik. Mire egy elképzelés megszületik, addigra már előtte számos beszélgetésre, elemzésre, szakmai egyeztetésre került sor. A gyűjtőtó ügye azért fontos, mert szeretnénk a város vízgazdálkodását jobban saját kézbe venni. Sok segítséget kaptunk Imre Istvántól, a vízügy műszaki igazgatójától. Itt jegyezném meg, hogy Simon Mária megyei főépítész és Bimbó László építész sok problémát megoldott, amellyel szembesültünk. Az aszályos évek, vagy épp a torrenciális esőzések mind jó érvként szolgálnak arra, hogy saját gazda módjára kezeljük a vizet. A tó egyben szabadidős, sport- és szórakoztató, vagy turisztikai lehetőségeket is kínál. De főleg klímavédelmi szempontok érvényesülnek.

– Kibontakozóban van ugyanakkor egy zöldprojekt is. Erről mit lehet bővebben tudni?

– Ez az elgondolás része a városfejlesztési stratégiánknak – és egyben az előző kérdéshez is kapcsolódik –, mely hosszú távon nyújt majd védelmet, hiszen tudjuk, hogy a globális felmelegedés vidékünkön hosszú, aszályos, kánikulával egybekötött nyarakat okoz. A városban igyekszünk megőrizni a fákat és újakat ültetni. A városkép, a fejlesztések mentén rendezett közegeket alakítunk ki, és a beteg fák helyett olyanokat ültetünk, amelyek nemcsak nekünk, hanem unokáinknak is árnyékot tartanak majd. Sajnos kevés koncepció érhető tetten a kommunizmus alatt kialakított zöldövezetekben. Ezeket a tereket rendezzük és minél több zölddel próbáljuk megtölteni. Ezzel együtt a várost körülvesszük egy zöld gyűrűvel, amelynek első pillére az idén elültetett négyezer facsemete. Ezeket olyan alakzatban kezdtük el ültetni, hogy a későbbiekben bicikliút és sétány futhasson a fák között.

– Létezik stratégia arra nézve is, hogy körgyűrű épüljön, mellyel egy régi álom válna valóra. Mi a helyzet e téren?

– Nagyszalonta számára nagyon fontos a forgalom elterelését szolgáló körgyűrű. Már a jelenlegi fejlesztések kigondolásánál is azzal számoltunk, hogy az átmenőforgalom kikerül a városból. A kormány hitegetései sok évre nyúlnak vissza. Volt, amikor Ludovic Orban személyesen ígérte meg, akkor szállításügyi miniszterként, hogy megoldja a problémát. Erre a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út adott is némi reményt. Később Valeriu Boeriu szenátorként, Ioan Roman képviselőként több mandátumot töltve a parlamentben ígérték, hogy megoldják ezt a dolgot. Nem tették, nem tudták! Az első komoly lépést a Bihar Megyei Tanács vezetői, Pásztor Sándor elnök és Szabó József megyemenedzser végezte el. Az általuk létrehozott Fejlesztési Ügynökség, Vitályos Barna igazgató vezetésével és a városunkkal való együttműködésben elkészítette a hatástanulmányt, amely felér egy műszaki tervvel. De az utat, amely 65 millió euróba kerül, még mindig csak a kormány építheti meg, és csak akkor lehet része az országútnak. Most újra helyzetbe kerültünk! Tavaly, Cseke Attila szenátor kitartó segítségével és munkájával leadtuk a terveket Bukarestben. Ráadásul, a 2019-es költségvetési törvény 39. bekezdése kimondja, hogy a szállításügyi minisztérium át kell vegye a dokumentációt, és meg kell építse a szalontai körgyűrűt. Ebben a percben törvénytelenség, amit Bukarest művel. Mi a törvénynél többet mit tegyünk, ha azt sem tartják be? Ludovic Orban elismeri a tehetetlenségét, hisz kijelentette, hogy visszaadják azt a jogot a városoknak, hogy ők maguk pályázhassanak és megépíthessék az utat. Ennek örülök, mert így legalább saját kezünkbe vehetjük a sorsunkat és megépítjük a körgyűrűt. Addig is a következő hetekben elindul az a beruházás, amelyben a főutcát ellátjuk jelzőlámpákkal. Biró Rozália képviselő rengeteget dolgozott azon, hogy megkapjuk az engedélyeket.

– Termálstrandra és korszerű művelődési házra is volna igény a hajdúvárosban, és úgy tűnik, az önkormányzat se zárkózik el attól, hogy ilyen jellegű befektetések is megvalósuljanak. A szándék nemes, de honnan szerezhető minderre pénzforrás?

– A termálstrand irányába megtörténtek az első lépések. Minden szűrőn átjutott az a tervünk, mely szerint termálkutat fúrjunk és mi legyünk a gazdái. Pedig nem volt egyszerű, még Angliából is kellett jóváhagyás, mert Románia egy angol cégnek adott jogosultságot palagáz-kutatáshoz itt, a Partiumban… A másik lépés az, hogy elkészült a mesterterv és tudjuk, hová kell megépíteni a strandot, amely turisztikai szerepkörrel lesz ellátva. Arany János neve szépen cseng, ha a kulturális turizmust össze tudjuk „házasítani” a wellnessel, ebből sokan meg tudnak majd élni Szalontán. A forrás előteremtése a nemzeti turisztikai alaphoz való pályázásban rejlik. S itt válthatunk a multifunkcionális művelődési házra, amely egy komplexumban épülne fel az említett mesterterv alapján. Az elképzelés az, hogy az nemcsak kulturális céllal jönne létre, hanem helyet kapna az épület tetőterében a városunk szülöttének, Kulin Györgynek a nevét viselő csillagvizsgáló és panoptikum. De már épül az úszómedence! Ez később részévé válik a termálstrand-projektnek.

– Nem ártana egy multifunkcionális csarnok se, vagy túl sok az óhaj?…

– Nem túl sok! Egy kisvárost hátrányosan különböztet meg a kormány. A megyeközpontok, így Nagyvárad is, olyan európai uniós forrásokat hívhatnak le, ahol csak ők a pályázók. Több tízmillió eurók vannak félretéve a megyeközpontoknak, amelyekért csak ők indulhatnak. Ugyanez van a falvakkal, amelyek szintén külön kosárból szednek. Egyedül a kisvárosok nincsenek monopolhelyzetben. Ők együtt kell pályázzanak a más rangú településekkel, holott egy kisváros polgára épp olyan életminőséget akar, mint a megyeközpontban élők. Ezért mondom, hogy semmi sem túl sok. Ez az óhaj műszaki terv formájában már a fejlesztési minisztérium asztalán van, és jövőre elkezdődhet a munkálat. Nem kevesebb, mint 1100 férőhelyes csarnok épül sportnak, koncerteknek.

Sőt, sok minden más épül, vagy épp már készül a városban. A szociális lakások építése már a napokban elkezdődik. Ebben Simon Mária főépítész segített, hogy eredményesek legyünk. A fiatalok számára az ANL-lakások építését jóváhagyták, ez ügyben Derzsi Ákos szenátor járt közbe Bukarestben, kezdődhet a versenytárgyalás. A csatornázási munkálatok őszre befejeződnek. Szabó Ödön képviselő jelenleg épp azért harcol, hogy az állam több aszfaltszőnyeget adhasson Szalontának. De örömmel tölt el, hogy a helyi kórház rehabilitációja is megkezdődött. Ez a munka része annak a koncepciónak, hogy egy nemzetközi hírű, mozgásszervi panaszokat kezelő új szárnyat húzzunk fel. Erre már pályáztunk, és ezt a tervet összekapcsolnánk a termálvízzel. Az idősek számára fut egy program, hisz fontos, hogy odafigyeljünk rájuk. A fiataloknak inkubátorház épült, hogy serkentsük a vállalkozásokat.

– Közben a könyvtár épületének teljes tatarozása elkezdődött az év elején, mára elkészült az emelet utca felőli helyiségeinek felújítása. A napokban az új polcok is megérkeztek, s lassan felsorakoznak rajta a kötetek. Mikorra várható a könyvtár átadása?

– Az Arany palota teljes felújítása napirenden van. Hatalmas beruházás, amelyet a magyar kormány finanszíroz és amelyben oroszlánrésze van Németh Szilárd fideszes parlamenti képviselőnek. A munkálat során az épület emeletén lévő könyvtár tatarozása mellett a tetőtér beépítése, hasznosítása történik meg, minden belső hálózat megújul. Az épület kívül-belül megszépül. Ősszel, amikor befejeződik a felújítás, egy új kulturális központ kezdi meg működését a Csonkatorony telkén, a város központjában. Az Arany Emlékmúzeum, a könyvtár, az épület kiállítóterme és rendezvényterei, valamint a szabadtéri színpaddal rendelkező kert szerves részét képezi majd a város kulturális életének.

– Ha beülhetnénk egy időgépbe, és négy év múlva kiszállnánk belőle Nagyszalontán, milyen látvánnyal lenne elégedett 2024-ben?

– Új gyárak és munkahelyek lesznek Szalontán. Most is tárgyalunk egy céggel! Emellett felkeressük a gazdasági attasékat szalontai beruházási kínálattal Európa-szerte. De 2024-re elkészül a Túzok látogató park, bicikliút hálózza be a várost és a Kölesér partot. A turisztikai, kulturális és sportfejlesztéseink elkészülnek. A közlekedés légiesedik, hisz az elkerülő út mellett számos más belső körgyűrű kialakítását is tervezzük. A bevezetés szándékával megálmodott Szalonta-kártya olyan kedvezményeket ad majd a helyieknek, amely megerősíti a lokálpatriotizmust. S természetesen abban bízok, hogy a 2024-es Nagyszalonta minden fejlesztés mellett egy olyan Arany János-i lelkületet jelent majd, ahol mindenki megbecsüli a másikat. Mert ennek a városnak a neve nem utcák, beruházások fejlesztésében kell megnyilvánuljon, hanem életközösségben. Nemzetünk egyik nagy államférfija egy helyen úgy fogalmaz: A haza ott van, ahol a legtöbb olyan ember van, mint te!

Borítókép: Török László szalontai polgármester (jobbról) Németh Szilárddal, a Fidesz alelnökével, aki jó barátságot ápol a hajdúvárossal, és támogatólag lépett fel több nemzeti jellegű fejlesztés során