Ne váljon gyermekek játékává a 112-es segélyhívószám

Romániában a 2008-as bevezetése óta 18 százalékkal nőtt a 112-essegélyhívószám ismertsége. A lakosság negyede hívott valamilyen segélyhívószámot, de ezzel együtt nőtt azoknak a száma, akik játékra használják a Speciális Telekommunikációs Szolgálat (STS) által működtetett hívószámot. A felmérések alapján a vonalas telefonról érkező hívások esetében sokkal kevesebb az átverés, annak ellenére, hogy a beérkező hívások nagyobbik része — 53 százalék — innen érkezik. A mobiltelefonról érkező hívások száma is nő. 2008-ban 42 százalék volt, a tavalyi évre azonban 45 százalékra emelkedett.

Romániában valamivel jobb a 112-es segélyhívószám ismertsége, mert úgy döntött az állam, hogy ez lesz az országos fő segélyvonal is, ami tudatosította a lakosokban azt, hogy ezen a számon tudnak a rendőrségtől, a tűzoltóságtól és a mentőszolgálattól is azonnali segítséget kérni. Ez azonban a többi tagállamban nem ennyire egyértelmű. Arra a kérdésre, hogy melyik az a segélyhívószám, amelyen az EU területén bárhol elérhetjük a sürgősségi szolgálatokat, a megkérdezett uniós polgárok mindössze 24%-a tudta azonnal megnevezni a 112-es számot. Ez ugyan 2%-os javulást jelent 2008 februárjához képest. Éppen azért, hogy az egységes hívószám megkaphassa a megfelelő figyelmet, február 11-ét (külföldi dátumozás szerint 11/2) a 112-es hívószám európai napjává nyilvánították. Nagyobb szabású információs kampányba minden tagországban a nyári szabadságokat megelőző időszakban kezdenek, hiszen életmentő lehet annak ismerete, hogy honnan kérhet a bajba jutott az adott országban segítséget. Itt bukkan fel azonban az egyik legnagyobb probléma, a nyelvi nehézség. Egy 2009-es felmérés szerint külföldi tartózkodásuk alatt telefonálók 28%-a ütközött nyelvi nehézségekbe a 112-es szám hívásakor, jóllehet 21 tagállam arról számolt be, hogy segélyhívó központjaik a 112-es számra beérkező hívásokat képesek angol nyelven (12 tagállamban német, 11 tagállamban francia nyelven) kezelni. Külföldi utazás során például csupán 53 százalék annak a valószínűsége, hogy a 112-t hívó személy pontosan meg tudja határozni az esemény helyszínét. Ha a hívó hazájában történik hasonló eset, ez az arány 80 százalék feletti. Annak érdekében, hogy a segélyszolgálatok időben beazonosíthassák a balesetek helyszínét, 2003 óta a távközlési szolgáltatók kötelesek a segélyszolgálatok rendelkezésére bocsátani a híváskezdeményezés helyére vonatkozó információkat.

Ezen a napon Románia minden STS központjába gyermekek látogathatnak el, hogy megtekinthessék ennek a munkának a fontosságát, és megértsék, hogy csak és kizárólag baleset- és életveszélyes helyzetben használhatják ezt a számot, valamint azt, hogy milyen veszélyekkel jár az, ha felelőtlenül hívogatják a számot.

Háttér

A nemzeti segélyhívó számokon túl rendelkezésre álló 112-es európai segélyhívószámot 1991-ben vezették be az Unió tagállamainak egységes segélyhívószámaként annak érdekében, hogy a sürgősségi segélyszolgálatokat – főként az utazók számára – könnyebben hozzáférhetővé tegyék; 1998 óta uniós szabályok kötelezik a tagállamokat annak biztosítására, hogy minden vezetékes és mobiltelefonról ingyenesen lehessen hívni a 112-t; 2003 óta a távközlési szolgáltatók kötelesek a hívó fél helyének meghatározását lehetővé tevő információkat a segélyszolgálatok rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy ez utóbbiak a balesetek áldozatait gyorsan megtalálják.; az Európai Unió tagállamainak ezenkívül tudatosítaniuk kell a polgárokban a 112-es szám létezését.