Egészséges biznisz: kecskeszakértők Váradon

Jól jövedelmező üzletág 18 országból érkezett befektetői tárgyalnak Nagyváradon. Itt tartja ugyanis 13. éves konferenciáját a Romániai Kecsketenyésztők Szövetsége, nemzetközi támogatással.

Bihar megyében is van, de mostanáig alig működött, holott egy meglehetősen jövedelmező üzletágat képvisel: Nagyváradon tanácskoznak a sokszor külföldre termelő kecsketenyésztési ágazat képviselői, és mint elmondták, megyénkben is létrehozták már hét éve az itteni kirendeltségüket, de az csak nemrégiben kezdett igazán működni. Más megyékben viszont már régóta aktivál a Romániai Kecsketenyésztők Szövetsége, vagyis a Caprirom, amelyik az összes megyében kirendeltségekkel bír. Alapítója egy volt egyetemi tanár, prof. dr. Stela Zamfirescu, aki tegnap Váradon a sajtónak elmondta: még a kormánnyal is együttműködnek a szakpolitikák alakításában. A váradi fórumon is összesítik a gazdák elvárásait, és memorandumban juttatják el azt a kormánynak – mégpedig Vasile Băcilă révén, aki maga is részt vesz a megbeszéléseken, és a kabinet fennhatósága alá tartozó, állattenyésztési reprodukcióért felelős ügynökség országos igazgatója.

Sikerágazat

A konferencia első napján, azaz csütörtökön a mintegy 800 tagot számláló hazai egyesület, vagyis a Caprirom reprezentánsai beszélték meg a helyi ügyeket. Ezt követően mintegy negyven gazda érkezett Magyarországról, és további 16 országból más ilyen befektetők is, és az ágazat európai útjairól tanácskoztak, valamint nemzetközi kapcsolatépítésre helyezték a hangsúlyt. A záró program Románia egyetlen olyan üzemének felkeresése, amelyik kizárólag kecsketej feldolgozásával és ilyen sajt készítésével foglalkozik, mégpedig a kolozsvári LaColline meglátogatása, valamint a nagybányai Geea Ecolact felkeresése.

Romániában egyébként mintegy 1.600.000 kecskét tartanak a farmokon, ezek 85 százaléka hazai faj. Claudiu Anghelescu, a Caprirom elnöke elmondta: kutatásokat végeztek, hogyan lehetne hormonok nélkül megoldani, hogy az állatok egész évben adjanak tejet, valamint hogyan lehetne a kecskehús termelést javítani – amely egyébként exportra megy, mert csak egyetlen alfaj minősül húsállatnak, és Romániában amúgy sem kelendő a kecskehús. A kutatásokat az EU finanszírozta, az eredményeket CD-n juttatták el a gazdáknak.

A megbeszéléseken elhangzott egyébként, hogy ez az állat volt, amelyet legelőször hús és tej nyerése céljából háziasított az ember, és ugyancsak ez minősül „a szegény ember tehenének”, mivel saját testsúlyánál 15-20-szor több tejet ad egy évben, ráadásul a teje egészségesebb a tehéntejnél.

Szó esett még arról, különösen franciaországi, spanyolországi és olaszországi szakértők közreműködésével, hogy egyre nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a hormonmentes eljárásokra, továbbá az ágazatban működő farmok integrált menedzsmentjére.

Szeghalmi Örs