Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított gyalui várkastély

Sajtóközlemény

„Ez egy fantasztikus nap. Tíz évvel ezelőtt vásároltuk meg a kastélyt, és akkor még úgy tűnt, a lenyűgöző történelmi múlttal rendelkező épület könnyen az enyészeté lehet. Ma pedig itt vagyunk és azt látjuk, hogy a gyalui várkastély újra régi pompájában ragyog. Hihetetlen, hogy ezt meg tudtuk valósítani” – jelentette ki Nagy Elek. Az üzletember rámutatott: a várkastély történelmi-kulturális jelentősége kötelezi a kései utódokat az itt felhalmozódott értékek megőrzésére és tovább örökítésére. „Ez a vár évszázadokon keresztül védelmi feladatokat látott el, majd reprezentatív lakóhelye lett a magyar történelem számos jelentős alakjának. A mi feladatunk egyértelmű: meg kell őriznünk ezt az örökséget, szándékaim szerint pedig a jövő gyalui várkastélya nem kizárni, hanem befogadni fogja a falakon túli világot. Hiszem, hogy kiemelkedő és magas színvonalú kulturális komplexummá tud válni ez a hely, amely méltó módon képviseli majd közös kulturális örökségünket itt, Erdély szívében. Legyen a gyalui várkastély a kultúrák találkozásának otthona! Itt, Kelet-Közép-Európában, egymásra vagyunk utalva. Ezt felismerve kell együttműködjünk és jövőt tervezzünk” – jelentette ki Nagy Elek.

„Évről évre megújul egy-egy nagyszerű műemlékünk. Köszönettel elsősorban mégis azon történelmi nagyjainknak tartozunk, akik olyan időtálló várakat álmodtak meg, mint a gyalui. E várkastély visszaszerzése és megmentése történelmi tett, amelyért külön köszönet illeti Nagy Eleket, aki tehetsége és a gondviselés folytán vagyonos ember lett, vagyonának jelentős részét pedig arra fordította, hogy a kastély megmaradjon és olyan találkozóhelye legyen Erdély népeinek, ahol megőrizhetik saját kultúrájukat és hagyományaikat” – jelentette ki Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: köszönet illeti továbbá mindazokat, akik tégláról-téglára megépítették és felújították a várkastélyt, hogy az elfoglalhassa méltó helyét a magmaradás szolgálatában. Semjén Zsolt emlékeztetett: Románia kormánya a regionális operatív programon keresztül 5 millió euróval járult hozzá az épületegyüttes felújításához, és ezt a támogatást egészítette ki – mintegy 850 millió forinttal – Magyarország Kormánya. „Szimbolikus és nemes a várkastély új funkciója, hiszen az Erdélyi Hagyományok Alapítvány tevékenykedik majd falai között, egy olyan helyszínen, ahol a magyar és a román kulturális sajátosságok egymásra találnak. A különböző nemzetek kultúrája olyan érték, amit az adott nemzeten kívül senki más nem adhat a világnak. Magyarország Kormányának nevében is köszönöm azt a nemzetszolgálatot és nemzethűséget, amelynek eredménye e felújított várkastély is” – mondta Semjén Zsolt.

Maria Ramona Abrudean, az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta: mindig öröm egy, a gyalui várkastély felújítási munkálataihoz hasonló kezdeményezésből részt vállalni. „Nem volt egyszerű a felújítási munka, de a befektetett energia meghozta gyümölcsét, így ma már együtt örvendezhetünk a közös sikernek. Az Erdélyi Hagyományok Alapítvány képviselői, a szakértők, a tervezők és a kivitelezők is nagyszerű munkát végeztek, és örvendünk, hogy hét évnyi munka eredménye magáért beszél” – fogalmazott az ügyvezető igazgató.

Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere történelmi pillanatnak nevezte a megnyitót, valamint rámutatott: a várkastély hosszú éveken keresztül elfeledett gyöngyszeme volt a régiónak. „Gyalu történelmi és kulturális gazdagsága vitán felül áll, és szimbóluma a térségre oly jellemző multikulturalizmusnak. A várkastély legyen a jövőben is a békés együttélés szimbóluma, és hirdesse annak fontosságát, hogy egymás kultúráját tiszteletben kell tartanunk! Minden felújított fal azt az egyetértést és megbékélést kell sugározza, amelyre oly nagy szükségünk van a jelenben. Bízunk benne, hogy a várkastély felújításával Gyalu ismét felkerül a turisztikai térképre, befogadótérként pedig – tiszteletben tartva a hely szellemiségét – otthona lehet számos értékes kezdeményezésnek” – mondta a polgármester.

Ft. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese elmondta: miközben egy új identitás térnyerésének vagyunk tanúi Európában, amely gyökértelenné teszi a tömegeket, egyre inkább felértékelődnek az olyan létesítmények, amelyek saját kultúránk megtartását szolgálják. „Elődeink várakat és erődöket építettek, hogy az életet védelmezzék és megóvják a békésebb időszakokra. Ez a várkastély is ezt a célt szolgálta, ma pedig szebb, mint valaha, s itt áll teljes pompájában, hogy múltunkra és hovatartozásunkra emlékeztesse látogatóit. Elődeink türelmes munkával alkották meg történelmi örökségünket, ajándékba kaptuk ezek az értékeket, a mi feladatunk pedig megőrizni mindezt az elkövetkező korok számára” – jelentette ki a püspökhelyettes.

Az ünnepélyes megnyitót követő állófogadáson Magyar Levente miniszterhelyettes felidézte azokat az erdélyi műemlék épületeket, amelyeket sajnálatos módon már nem sikerült megmenteni vagy épp most válnak az enyészetté, majd Nagy Elek vállalását méltatva kijelentette: bár most az ünneplésé kell legyen a főszerep, egyetlen pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy az értékmentő munkát más műemlék épületek esetében is el kell végezni. Barcsay Tamás történészprofesszor, aki négy és fél éves koráig – családjával együtt – a gyalui várkastély lakója volt, és akitől Nagy Elek megvásárolta az akkor még igencsak romos állapotban lévő ingatlant, elmondta: élete egyik legjobb elhatározása volt a Nagy Elekkel kötött megállapodás, melynek eredményeként a várkastély most újra régi pompájában tündökölhet. „Sikerült megmentenünk valamit, amelynek így nemcsak egy család, de egy egész közösség örvendezhet” – jelentette ki Barcsay Tamás.

Mint ismeretes, a gyalui vár legrégebbi része a XV. század elején épült fel a hajdani Dacia provincia legnagyobb castrumának romjai közelében. A gótikus stílusjegyeket mutató épületegyüttes az első szabályos alaprajzú erdélyi vár volt, amely tömegében és számos falában is eredetinek számít, és csak a későbbiekben nyerte el a ma ismert várkastély-jellegét, és alakult át lakóépületté. Az Erdélyi Hagyományok Alapítvány célja egyértelmű: a rendkívüli kulturális-történeti értékkel bíró műemlék épületet meg kívánja őrizni, és minden rendelkezésére álló eszközzel azon munkálkodik, hogy a nagymúltú falak között – az értékteremtő és értékmentő munka eredményeként – újra élet legyen. A felújítási munkálatok befejeztével kétnapos rendezvénysorozatra várták az érdeklődőket.