Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin 1952. október 7-én született Leningrádban (ma Szentpétervár), a Szovjetunióban. Apja, Vlagyimir Spiridonovics Putyin, tengerész volt, aki a második világháborúban szolgált, míg édesanyja, Marija Ivanovna egyszerű háztartásbeli. A család anyagi helyzete nem volt jó, Putyin gyakran mesélte, hogy gyermekként az élete nem volt könnyű. A jelenlegi orosz elnök a szovjet időszakban nőtt fel, és már fiatal korában érdeklődött a sportok, különösen a dzsúdó iránt. Később a Leningrádi Állami Egyetem jogi karán végzett, ahol 1975-ben szerzett diplomát – olvasható a Magyar Nemzet összefoglalójában.

Rossz gyerek volt, akit a sport formált erős jellemmé

Putyin elkezdett dzsúdózni, amit pályája során végig folytatott, és már elnöki időszaka alatt szerezte meg a fekete övet. A dzsúdó mellett az orosz eredetű katonai birkózást, a szambót is űzi. Ez utóbbi révén folytatódott felnőttként is gyerekkori barátsága Arkagyij és Borisz Rotenberggel, akik máig fontos bizalmi emberei.

„Ha az ember mindent belead, hogy győzzön, meglesz az eredménye. Megtanulja, hogy hasonló helyzetekben hogyan cselekedjen. A sport nagyon fontos jellemformáló tényező. Tudnunk kell mozgósítani az energiáinkat, a cél elérésére összpontosítani. Ezt tanulja meg az ember a sporttól” – mondta az orosz elnök egy róla készült dokumentumfilmben.

A Leningrádi Állami Egyetemen folytatott tanulmányai után, 1975-ben a szovjet hírszerzéshez, a KGB-hez került. Ez egy kézenfekvő lépés volt egy jogi diplomával rendelkező ember számára, és tökéletesen megfelelt neki.

Bár úgy tűnt, hogy a liberális, demokratikus Oroszországot vallja magáénak, később a Szovjetunió kaotikus összeomlását a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte.

Putyint 1985-ben Drezdába helyezték, ahol első kézből látta a kommunista állam 1989-es összeomlását. A KGB-székházból figyelte, amint tömegek ostromolják a keletnémet titkosrendőrség, a Stasi főhadiszállását. A berlini fal „leomlása” alatt állítólag egy kockázatos blöffel akadályozta meg, hogy a tüntetők tömege betörjön a KGB helyi központjába.

Egy évvel később visszatért a Szovjetunióba, a repedező kommunista politikai rendszerbe. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után Putyin visszatért Szentpétervárra, és az új orosz vezetésnek dolgozott. A politikai rendszerváltás során Jelcin elnök alatt a KGB-ből a Kreml körüli politikai életbe lépett. 1991-től Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Leningrád új polgármesterének, Anatolij Szobcsaknak a helyettese lett. 1996-ban az orosz titkosszolgálat egyik kulcsfontosságú posztján, a FSZB vezetőjeként dolgozott.

Putyin politikai karrierje gyorsan ívelt felfelé

Amikor Szobcsakot leszavazták, helyettesét a moszkvai elnöki adminisztrációba irányították. Ezek voltak Borisz Jelcin kormányának utolsó évei, és Putyin felemelkedése ettől kezdve rendkívül gyors volt. 1999. augusztus 9-én Jelcin elnök miniszterelnökké nevezte ki. A következő évben esedékes elnökválasztást megemlítve, televíziós nyilatkozatban tett bejelentést.

– mondta Jelcin, és Vlagyimir Putyint nevezte meg.

Ugyanekkor menesztette Szergej Sztyepasin kormányát és megbízta Putyint a kormányfői teendők ellátásával. 1999. augusztus 16-án az Állami Duma jóváhagyta kormányfői kinevezését.

Vlagyimir Putyin hirtelen lett népszerű

Putyint először a Csecsenföld ellen indított akciók tették ismertté és népszerűvé a lakosság körében, miután 1999. szeptemberében két moszkvai és egy volgodonszki lakótelepi robbanás is történt, több száz halottal és sérülttel.

A hatóságok szerint a robbantásokért a csecsen szeparatisták feleltek, bár konkrét felelősöket nem találtak. Putyin, akinek addig alig volt támogatottsága friss miniszterelnökként, kemény megtorlást ígért. A dagesztáni háború miatt adott volt a csecsen fenyegetés, ezért indított offenzívát Oroszország az év decemberében, mely a tíz évig tartó második csecsen háborúhoz vezetett. A katonai reakció rövid úton meghozta Putyin népszerűségét is, miközben Putyin körül Egység néven új párt is alakult.

Nem kellett sokáig várnia, hogy megmutassa, kész katonai erőt alkalmazni a volt szovjet államok nyugatbarát vezetőinek aláásására. 2008-ban az orosz erők szétverték a georgiai hadsereget, és elfoglalták két szakadár régióját – Abháziát és Dél-Oszétiát. Ez egy – mondhatni személyes – összecsapás volt Georgia akkori NATO-barát elnökével, Mihail Szaakasvili elnökkel. Vlagyimir Putyin ekkor miniszterelnök volt, mivel az alkotmány tiltotta, hogy harmadik egymást követő elnöki ciklusban is betöltse a posztot, de egyértelmű volt, hogy a hatalmat továbbra is ő gyakorolja, ellenére annak, hogy az elnököt akkor Dmitrij Medvegyevnek hívták.

Putyin felemelkedéséről és politikai karrierjéről további részleteket IDE kattintva olvashat!