Donyecki vezető: Bahmut több mint kétharmada orosz kézre került

Orosz támadások Ukrajna szerte

Oroszország összesen 142 településre mért csapást különböző fegyverekkel - jelentette az ukrán védelmi minisztérium médiaközpontja április 10-én.

A támadások 8 különböző ukrán régiót értek az elmúlt 24 órában és ezekben 5 ember sebesült meg.

Nyolcvanhárom infrastrukturális létesítményt ért találat – írja a Kyiv Independent.

Donyecki vezető: Bahmut több mint kétharmada orosz kézre került

Artemivszk (Bahmut) több mint kétharmada orosz kézre került – jelentette ki Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió vezetője, amikor hétfőn felkereste az ostromlott várost.

Pusilin a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy a város nyugati részén heves harcok folynak. A politikus szerint a visszavonuló ukrán erők igyekeznek minél súlyosabb károkat okozni.

–  hangoztatta a régió vezetője, aki egyúttal a város helyreállítását ígérte.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve elmondta, az ukrán fegyveres erők az elmúlt egy napban 530 embert vesztettek el, közölük több mint 290 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.

A tábornok szerint az orosz hadsereg megsemmisített még egyebek között két vezetésipontot és egy lőszerraktárt is.

Ukrán katonák térhettek haza orosz fogságból

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon közölte, hogy fogolycserével újabb száz ukrán katona térhetett haza orosz fogságból. Jermak nem közölte, hogy Kijev az ukránokért cserébe hány orosz foglyot adott át Moszkvának. Az orosz védelmi tárca közölte, hogy hétfőn 106 orosz hadifogoly térhetett haza ukrán fogságból.

Ukrajna szerint csak 1800 civil él még Avdijivkában

A harcok sújtotta kelet-ukrajnai Avdijivka város civil lakossága 1800-ra csökkent a háború előtti 32 ezerről, mivel az orosz erők egyre jobban nyomulnak a város felé, hogy megpróbálják elfoglalni - közölte hétfőn a helyi kormányzó.

Az ukránok visszavonulás előtt felrobbantották a bahmuti adminisztrációs épületet

Az ukrán katonák visszavonulás előtt felrobbantották a bahmuti adminisztrációs épületet – közölte Denis Puszilin, a Donyecki Népköztársaság megbízott vezetője - írja a RIA Novosztyi.
Szerinte az ukrán fegyveres erők nem kímélik a várost, az ukrán parancsnokság pedig "a húsdarálóba" hajtja a harcosokat. Ugyanakkor a DPR megbirkózik Bahmut helyreállításával a harcok után. Hozzátette: Mariupol után már van tapasztalatuk hasonló munkákban.

Oroszország a felperzselt föld nevű taktikát alkalmazza

Immár fél éve, hogy véres és kegyetlen harcok folynak a stratégiai fontosságú Bahmut városának elfoglalásáért. Az oroszok többször is bejelentették, hogy nagyon közel vannak a város elfoglalásához, de az ukránok rendre cáfolnak.

Hétfőn az ukrán szárazföldi erők parancsnoka arról tájékoztatott, hogy taktikát váltottak az ostromban részt vevő Wagner-csoport katonái, és a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazzák.

– olvasható a Híradó.hu-n.

Minszk biztonsági garanciákat kér Moszkvától egy Fehéroroszországot érő esetleges támadás esetére

Minszknek garanciákra van szüksége Moszkvától arra, hogy Oroszország "saját területeként" védelmezi meg Fehéroroszországot abban az esetben, ha utóbbit külső támadás érné - jelentette ki hétfőn Minszkben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytatott találkozóján.

Lukasenka - akit a Belta fehérorosz állami hírügynökség idézett - elmondta, hogy az ügyet korábban már Vlagyimir Putyin orosz elnöknél is felvetette, aki egyetértett vele, és úgy nyilatkozott az ügyben, hogy e garanciákra valóban szükség van, és formálisan is rögzíteni kell azokat.

Fehéroroszországban állandó jelleggel állomásoznak orosz csapatok, az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta pedig Minszk és Moszkva több közös hadgyakorlatot folytatott.

Fehéroroszország nem vesz részt közvetlenül az ukrajnai háborúban, de egy éve Moszkva rendelkezésére bocsátotta a területét az első, Kijevet célzó, sikertelen támadáshoz. Lukasenka február közepén kijelentette, hogy nem lép háborúba Ukrajna ellen, csak ha Kijev megtámadja Fehéroroszországot.

Bár Minszk mindig is tagadta, hogy Fehéroroszország esetleg csatlakozna az orosz erők ukrajnai hadműveleteihez, a fehérorosz kormány többször leszögezte, hogy bármely fehérorosz területet érő támadás esetén azonnal reagál.

Az oroszok tűzszünetet hirdethetnek

Az Institute for the Study of War (ISW) arról értekezik napi jelentésében, hogy Moszkva az ukrán ellentámadás késleltetésére használhatja a közelgő, április 16-i ortodox húsvéti ünnepnapot. Szerintük az oroszok a vallási ünnepnapra hivatkozva tűzszünetre szólíthatnak fel. 

Az amerikai kutatócsoport szerint ugyanakkor a Kreml sorozatosan próbálja befolyásolni a helyzetet: a 2022-es ortodox húsvét idején például elutasították az ukránok által javasolt tűzszünetet, írják, mert akkor még az oroszok kezében volt a kezdeményezés. Aztán az ortodox karácsony idején tűzszünetet kértek, az ISW szerint azért, hogy időt tudjanak nyerni az offenzívára való felkészülésre.

és fel tudnának készülni az ukrán ellentámadásra.

Ukrajna változtatott katonai tervein a kiszivárogott dokumentumok miatt

A CNN arról ír, hogy Ukrajna kénytelen változtatni katonai tervein, mert kiszivárogtak a titkosított amerikai dokumentumok. A lap szerint ezekből a Pentagon-dokumentumokból kiderül, az Egyesült Államok miképpen kémkedik szövetségesei, illetve ellenségei után is.

Komoly az aggodalom az amerikai képviselők között, akik már attól félnek, hogy veszélybe kerülnek fontos nemzetközi kapcsolataik a leleplezések miatt. Többek között az is kiderült, írják, hogy

A dokumentumok bemutatják, hogyan szivárogtak be amerikaiak az orosz védelmi minisztériumba, sőt, a Wagner-csoportba különböző lehallgatások révén.

Japán bekeményít: szigorítanak az oroszok elleni szankciókon

A TASZSZ orosz hírügynökség arról ír, hogy Japán szigorítja oroszellenes szankcióit, egyúttal fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást – ezt a  japán kabinetfőtitkár, Hirokazu Matsuno közölte. Hozzátette: „a nemzetközi rend védelme érdekében a G7-ek elnökeként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjaként Japán a nemzetközi közösséggel,

A japán szankciók nagyjából 1000 embert és 100 szervezetet érintenek Oroszországban, írják. Hangsúlyozzák, hogy ezenkívül befagyasztották az Alfa Bank, a VTB, a VEB.Russia, a Novikombank, az Otkritie Bank, a Promsvyazbank, a Rossiya Bank, a Sberbank, a Sovcombank, valamint körülbelül 40 másik szervezet és vállalat vagyonát.

Orosz ágyút lőttek ki az ukránok

Az ukrajnai MTR (Military Technological Revolution - Katonai Technológiai Forradalom) operátorai és az ukrán tüzérek megsemmisítettek egy orsoz ágyút, annak lőszereivel együtt.

Az oroszok extra bónuszt ígérnek katonáiknak a NATO-tankok elpusztításáért

Az Unian arról tudosít, hogy a Pentagon az orosz hadviselési módszerekről is „kiszivárogtatott” információkat. A New York Timesra hivatkozva azt írják, hogy az orosz vezetés extra bónuszt ígért katonáinak a NATO-tankok elpusztításáért vagy megrongálásáért.

Hangsúlyozták: a kezdeményezés csak egy az ösztönzők sorában. Kiderült az is, hogy különösen fontos:

mert ezeknek a fájloknak köszönhetően információs és pszichológiai műveleteket hajtanak majd végre.

Magyarország segít

Hazánk területére 2023. április 9-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 3301 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6151 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

Az ukrajnai háború elől 2023. április 9-én nem érkeztek Budapestre vonattal.

Ez történt vasárnap

Előző napi közvetítésünket ITT  olvashatja.