Pártatlan vizsgálatot sürgetnek Bucsában meggyilkolt civilek ügyében (videó)

Már 575 ezer menekült érkezett Magyarországra

Már 575 ezer ukrajnai háborús menekült érkezett Magyarországra - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szerda este.

Bakondi György azt mondta:

a magyar kormányon kívül a jótékonysági szervezetek és az állampolgárok is jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ellássák a menekülteket.

A belbiztonsági főtanácsadó arról is beszélt, hogy közben a déli határokon nem szűnik a nyomás.

Idén már 41 100 határsértőt és 345 embercsempészt fogtak el, sokkal többet, mint a tavalyi hasonló időszakban. Az érkező csoportok jellemzően fiatal férfiakból állnak, akik többször erőszakosan lépnek fel a járőrökkel szemben – mondta.

Bakondi György azt hangoztatta, hogy a következő hónapokban intenzívebbé válik majd a magyar belbiztonságra komoly veszélyt jelentő tömeges illegális bevándorlás.

Bulgária katonai védőfelszerelést küld Ukrajnába

Bulgária katonai védőfelszerelést, kétezer sisakot és kétezer golyóálló mellényt küld Ukrajnába, fegyvereket azonban nem - közölte szerdán Lena Boriszlavova kormányszóvivő. A bolgár vezetés döntése értelmében a védőfelszerelést a civil lakosságnak szánják.

A szófiai kormányzat és parlament épülete előtt a jobboldali Újjászületés párt híveinek százai tüntettek az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás ellen.

A megmozdulás résztvevői a NATO-csapatok és -hadfelszerelés lehetséges bulgáriai állomásoztatása ellen is tiltakoztak.

– Ezzel cinkostársakká válnánk, és ürügyet szolgáltatnánk egy háborúhoz és megtorló csapásokhoz országunk területén – hangoztatta a tüntetők egyike a bTV helyi televíziónak nyilatkozva.

Az oroszbarátnak tartott Újjászületés párt további tiltakozó akciókat jelentett be. A hatalmon lévő szocialisták szintén elutasítják Ukrajna katonai segélyezését.

Rumen Radev bolgár elnök március végén tett nyilatkozatában kijelentette: nem fogja engedni, hogy Bulgáriát belerángassák az ukrajnai fegyveres konfliktusba. 

A szófiai vezetés eddig kizárólag humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának.

Beásták magukat a radioaktív talajba az oroszok Csernobilnál

Drónfelvétel bizonyítja, hogy az orosz katonák lövészárkokat ástak a zónában – írja a Mandiner.

A múlt héten derült ki, hogy sugárbetegségben szenvedő orosz katonákat szállítottak Belaruszba, akik korábban Csernobil közelében, a Vörös-erdőben felverték a radioaktív port a harcjárműveikkel, majd beásták magukat a sugárszennyezett talajba úgy, hogy ukrán források szerint védőfelszerelés sem volt rajtuk (ezt nem erősítették meg, hogy valóban így volt-e, lehet ukrán propaganda is). 

Az orosz katonák nem sokkal később elhagyták Csernobilt. 

Vasárnap reggel a csernobili atomerőmű vezetője is azt mondta, hogy az orosz katonák lövészárkokat ástak és aknákat telepítettek a radioaktív körzetben. Az ukránok becslése szerint körülbelül 1500 orosz katona tartózkodott a csernobili atomerőmű területén.

Több mint hétmillió menekültre számítanak a lengyelek

Lengyel elemzések szerint összesen több mint 11 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt, közülük 2,8-7,3 millió menekült Lengyelországban maradhat

 - közölte szerdán a fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős lengyel minisztérium (MFiPR).

A közleményt azt követően adták ki, hogy a tárca vezetője, Malgorzata Jarosinska-Jedynak részt vett az európai uniós intézményrendszerhez tartozó Régiók Bizottsága (RB) Ukrajnával foglalkozó munkacsoportjának lengyelországi értekezletén, Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztossal, valamint Aposztolosz Cicikosztasz RB-elnökkel együtt.

Jedynak az értekezleten megerősítette: 

Lengyelországba eddig több mint 2,5 millió menekült érkezett Ukrajnából.

A lengyel tárcavezető egy olyan "könnyen kezelhető és rugalmas" uniós finanszírozási eszköz minél gyorsabb létesítését szorgalmazta, amelyből "legalább részben" fedezni lehetne a már - mint Jedynak aláhúzta - több milliárd euróra hágó szükségleteket.

Kreml: pártatlan vizsgálatra van szükség a Bucsában meggyilkolt civilek ügyében

Pártatlan és független vizsgálatot sürgetett az ukrajnai Bucsában meggyilkolt civilek ügyében Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.

Peszkov szerint az elmúlt években több olyan vizsgálatot is lefolytattak, amelyben Oroszország nem képviseltette magát, és amelyeket Moszkva nem tekint pártatlannak. A szóvivő nagyon fontosnak nevezte az ilyen helyzet elkerülését.

Ukrajna a Bucsában megtalált polgári áldozatok haláláért az orosz hadsereget tette felelőssé, amely február 24-én kezdte meg Ukrajna megszállását.

Moszkva szerint viszont az orosz fegyveres erők már március 30-án teljesen kiürítették települést, és a "bűncselekmények bizonyítékai" csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is megjelent a városban.

Peszkov szerdai beszámolója szerint a Moszkva és Kijev küldöttsége közötti tárgyalási folyamat folytatódik ugyan, de sokkal lassabban annál, ahogy az orosz fél szeretné.

A szóvivő emlékeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavaira, aki szerint minden alkalommal, amikor az a benyomás alakul ki, hogy remény van a szerény előrelépésre, olyan körülmények merülnek fel, amelyek megakasztják a folyamatot.

Peszkov ennek példájaként említette meg a bucsai incidensre vonatkozó „hamis híreket”. Mint mondta, ezek „egyszerűen kisiklathatják a tárgyalási folyamatot”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy Bucsa ügyében a Nyugat azért talált ki szerinte hamis forgatókönyvet, hogy ezzel indokolja az Oroszország ellen bevezetett újabb szankciós csomagot, beleértve az orosz diplomaták tömeges kiutasítását és az orosz-ukrán tárgyalások megakasztását, amelyeken, mint mondta, Kijevnél kezdtek megmutatkozni a realista megközelítés első jelei.

Zaharova szerint egyetlen civilt sem bántottak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.

A szóvivő a nyugati, elsősorban az amerikai sajtót bűnrészesnek minősítette, amiért a hamis hírek terjesztése mellett blokkolja a bucsai tragédiával kapcsolatos alternatív álláspont megjelenését. Úgy vélte, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre Oroszország ártatlansága mellett, valamint az ügy lezárásához.

Nagy-Britannia szankcionálja Oroszország legnagyobb bankját és betiltja az orosz szénimportot

Az Egyesült Királyság 2022 végéig megszünteti az orosz szén- és kőolajimportot – az orosz kőolajra vonatkozó tilalmat már korábban bejelentették.

Emellett befagyasztja a legnagyobb orosz bank, a Sberbank eszközeit, és leállítja az Oroszországba irányuló minden új brit befektetést – írja a Sky News.

Török tűzszerészek sikeresen hatástalanítottak egy tengeri aknát

A török nemzetvédelmi minisztérium szerdán arról számolt be, hogy erői sikeresen semlegesítettek egy korábban felfedezett, a Fekete-tengeren sodródó aknát.

A Kefken-sziget közelében felfedezett aknát sikeresen hatástalanítottak a víz alatti védelmi egységek – derült ki a védelmi tárca közleményéből.

Ez a harmadik alkalom, hogy a török partoknál sodródó aknákat fedeztek fel. Március végén kettőt találtak a Boszporusz-szoros és a Bulgáriával közös tengeri határ közelében.

Ezzel egyidejűleg a török védelmi minisztérium bejelentette, hogy magas készültségbe helyezi az aknaszedő egységeket és a járőröző repülőgépeket.

Március végén a török hatóságok arra hívták fel a figyelmet, hogy a tengeri áramlatok Törökországig sodorhatják azokat a tengeri aknákat, amelyeket az orosz ostrom alatt álló ukrán kikötőváros, Odessza partjainál telepítettek, és amelyek közül többet a vihar leszakított horgonyáról.

A bolgár hatóságok is figyelmeztetést adtak ki az elszabadult aknák miatt.

Rowling elérhetetlenné teszi a Harry Potter-sorozatot az orosz online katalógusokban

J.R. Rowling Harry Potter-sorozatának könyvei a szerzői jog tulajdonosának kérésére nem lesznek megvásárolhatók a továbbiakban az orosz MyBook és LitRes szolgáltatások katalógusaiban – írja az orosz Interfax.

A MyBook közlése szerint a Harry Potter-sorozat könyvei péntektől válnak elérhetetlenné a katalógusukban. A LitRes addig is kedvezményesen kínálja ezeket a műveket.

Az Interfax felidézi, hogy korábban más szerzők mellett Stephen King sem újította meg a könyveinek oroszországi kiadására vonatkozó megállapodást, az Ukrajna ellen indított hadművelet miatt.

Brit térkép a harcokról

Az orosz hadsereg az elmúlt napokban stratégiát váltott, és megkezdte a csapatok átcsoportosítását a kijevi térségből a keleti frontra Fehéroroszországon keresztül. A földi alakulatok összecsapásai ugyan mérséklődtek Kijev környékén, azonban továbbra is súlyos tüzérségi és légicsapásokat hajtanak végre az oroszok. A fegyveres konfliktus most leginkább a donyecki és luhanszki térségre, valamint Dél-Ukrajnára koncentrálódik, ahol az orosz hadsereg ugyan lassan, de folyamatosan nyomul előre, és már számos stratégiailag fontos települést elfoglaltak.

Háborús pusztítás Borogyanka városában

Az ukrán védelmi minisztérium közzétett egy videót a Kijevtől mintegy 40 kilométerre fekvő Borogyankáról, a települést nemrég foglalta vissza az ukrán hadsereg.

A városban a háború előtt 13 ezer ember lakott.

Folytatódnak a harcok Mariupolban

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere szerint megállás nélkül, folyamatosan támadják az oroszok Mariupolt. A BBC-nek azt mondta, kedden több mint 100 rakétát lőttek ki a városra, de a hírportál hozzátette, független forrásból ezt az információt nem lehet megerősíteni. 

A városi tanács becslése szerint az épületek 90%-a megrongálódott vagy megsemmisült, egyharmaduk lakhatatlanná vált.

Bojcsenko becslése szerint legalább 120 000 lakos maradt Mariupolban, miközben a brit védelmi minisztérium legfrissebb értékelése szerint tovább folytatódtak a heves harcok és az orosz légicsapások a városban. 

Engedélyezték a német drónok felfegyverzését

A német parlament védelmi bizottsága szerdán zöld utat adott a német kormánynak, hogy felfegyverezze az új Heron TP drónokat, miután a képviselők többsége megszavazta a politikailag vitatott projektet – írta a dpa német hírügynökség. A tervet a költségvetési bizottságnak is el kell fogadnia.

A védelmi minisztérium az izraeli gyártmányú Heron TP drónok teljes felfegyverzését tervezi. 

A projektet egyebek között azzal indokolták, hogy javítani kell a katonák akció közbeni védelmét.

A tervezett kiadások összege 152,61 millió euró – tájékoztatott a tárca. A drónok felfegyverzéséhez Izraelből kell lőszert importálni, ehhez pedig az izraeli kormány engedélye szükséges – emlékeztetett a dpa. A berlini kormány azt tervezi, hogy 140 rakétát rendel: hatvanat a kiképzésre, nyolcvanat pedig hadműveleti felhasználásra.

Németország az ukrajnai orosz inváziót követően döntött katonai kiadásai jelentős megnöveléséről. Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy 100 milliárd eurót költenek a hadsereg modernizálására, és a következő években a bruttó hazai össztermék (GDP) legalább két százalékát fordítják védelmi kiadásokra. Berlin emellett az izraeli Vaskupolához hasonló rakétavédelmi rendszer beszerzését fontolgatja.

Felgyújtották egy orosz műsorvezető olaszországi nyaralóját

Április 6-án ismeretlen tettesek felgyújtották Vlagyimir Szolovjov olaszországi nyaralóját. A híres orosz műsorvezető nem tartózkodott a helyszínen, a tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat. Menaggio polgármestere szerint a gyújtogatás „tüntető jelleggel történt”, miközben a valóságban azért gyújtották fel valaki tulajdonát, mert orosz állampolgár.

Borítókép: Ukrán katona Csernobilban 2022. április 5-én / MTI / AP / Oleksandr Ratushniak