Egy legenda közelről: Jónyer István volt a Tudás Sátor vendége - VIDEÓ

Pikó Stefánia

Valódi sportlegendát köszönthetett a nagyváradi közönség a 33. Festum Varadinum keretében, május 10-én, szombat délután. Jónyer István, a magyar asztalitenisz ikonikus alakja, négyszeres világbajnok játékos osztotta meg életútjának legemlékezetesebb pillanatait a három szakmai szervezet (Mathias Corvinus Collegium, Collegium Varadinum, Fényes Elek Műhely) összefogásával létrehozott Tudás Sátorban. A közvetlen hangulatú beszélgetést Pető Dalma, a Crișul Sportklub igazgatója, valamint kollégánk, Jósa Attila vezették.
Azt talán kevesebben tudják, hogy a Crișul Sportklub jelenlegi igazgatója, Pető Dalma maga is versenyszerűen asztaliteniszezett: két évtizeddel ezelőtt a klub élvonalbeli női csapatának aktív tagja volt. A közönségtalálkozón egy személyes visszaemlékezésében elárulta, hogy gyermekkorában Bátorfi Csilla volt a példaképe, akivel nagyon szeretett volna találkozni. Ezért még levelet is írt a Dévényi Tibor nevével fémjelzett Három kívánság című műsornak – a találkozó azonban nem valósult meg.
A délutáni esemény során Jónyer István kendőzetlen őszinteséggel és hamisítatlan derűvel beszélt pályafutásáról, döntéseiről és a világversenyek kulisszatitkairól. Megtudhattuk, hogy tehetsége már korán megmutatkozott, első klubjai, az ott szerzett tapasztalatok, valamint az első meghatározó sikerek hamar kijelölték számára az utat, amely egyenesen a világbajnoki dobogó legfelső fokáig vezetett. Részletesen mesélt az 1975-ös kalkuttai világbajnoki címről, mely nem csupán egyéni karrierjének csúcsa, hanem a sportág magyar történelmének egyik legfényesebb pillanata is lett. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy párosban elért sikerei – Klampár Tibor és Gergely Gábor oldalán – legalább ennyire közel állnak a szívéhez. A két játékostárs eltérő stílusa ellenére is képes volt velük világklasszis duót alkotni, amit a közös világbajnoki címek is bizonyítanak.

Mi az a kiflipörgetés?
A legendás „Jónyer-kifliről” is szó esett, amely technikai bravúrként a modern asztalitenisz egyik előfutárává tette őt. A hallgatóság mosolyogva hallgatta azokat az anekdotákat is, melyek szerint minden versenyre egy hordozható asztalosműhellyel készült, hogy ütőjét a legapróbb részletekig tökéletesítse. Természetesen szóba került a kínai dominancia megtörése is, amely mögött komoly felkészülés, taktikai érettség és csapatszellem állt. Arra a kérdésre, melyik eredményére a legbüszkébb, Jónyer István szívből válaszolt – bár sok érmet szerzett pályafutása során, a legmaradandóbb élmények mindig a közösséghez, a csapattársakhoz, az együtt elért sikerekhez köthetők, így számára az 1979-es, phenjani, csapatban elért világbajnoki aranyérem a legkedvesebb.
Elmesélte, milyen élmény volt egy bemutató mérkőzés erejéig a háromszoros világbajnok labdarúgóval, Pelével asztalhoz állni, és arról is beszélt, mennyire fájó pont számára, hogy karrierje csúcspontján az asztalitenisz még nem volt olimpiai sportág. Az elismerések közül talán a legnagyobb elégtételt az jelentette számára, amikor 2021-ben a Nemzet Sportolójává választották. A jövőről szólva hangsúlyozta: a magyar asztaliteniszben ma is megvan a potenciál, de az áttöréshez hosszú távú stratégia, erős utánpótlás és a sportág megbecsülése szükséges.
A beszélgetést követően az esemény nem ért véget, a sátor mögött felállított pingpongasztalnál bárki kihívhatta egy rövid játékra az egykori világbajnokot. Jónyer István készséggel állt asztalhoz fiatalokkal és idősebbekkel egyaránt, akik türelmesen várták ki a sorukat.