Infografikával

2022.05.13. 07:59

Naponta drágul a benzin, ezer forintos dízel: tankolás Nyugat-Európában

Duplájára ugró üzemanyagárakkal küzd az Európai Unió több tagországa, nem ritka – mostani árfolyamon átszámítva – a 750 forintos benzin és az ezer forint körül járó gázolaj. Az üzemanyagok drágulása mindenütt feljebb löki az árakat, jó példa erre Olaszország, ahol már a halfogyasztás is visszaesett. A helyzet Spanyolországban is aggasztó, ott a kutak hatvan százaléka naponta emeli az árakat.

Politikai támadások sokasága érte a magyar kormányt, amikor bevezette, majd meghosszabbította az üzemanyagárstopot. Érdemes megvizsgálni, hogy egyes nyugat-európai államok mire is jutottak az üzemanyagárak letörésében. A Mediaworks Hírcentrumának külföldi tudósítói északi, nyugati és déli példát mutatnak be.

 

Olaszország: halra se futja

Az egekbe szöktek az üzemanyagárak Olaszországban, ez pedig komoly feszültségekhez és általános inflációhoz vezetett. Az elmúlt kilenc hónapban folyamatosak voltak a drágulások, az egyre növekvő elégedetlenség miatt márciusban a Mario Draghi vezette kormány adócsökkentéssel próbálta visszaszorítani az elszállt üzemanyagárakat. Az idő tájt Olaszország egyes tartományaiban a benzin literenkénti ára elérte a 2,6 eurót, mostani árfolyamon számolva a 980 forintot. Ischia szigetén mérték a legdrasztikusabb drágulásokat, ahol a dízel majdnem 2,7 euróba került. Ezután lépett életbe a benzinre és a gázolajra kivetett adó 25 centes literenkénti csökkentése. A lépés érezhetően megkönnyítette az autósok életét, a változtatás teli tanknál akár 17 eurós megtakarítást is jelentett.

A kedvezményes árak azonban még így is 1,8 és két euró – 680 és 750 forint – között mozognak.

Az adócsökkentést kezdetben csak negyven napra vezették be, de hatályát utóbb július elejéig meghosszabbították.

Az üzemanyaghelyzet egyébként gyors és heves reakciókat váltott ki Olaszországban. A szállítmányozók és a halászok például tiltakozással reagáltak: autó­pályákat lebénító teherautós blokádokkal és lezárt kikötőkkel hívták fel a figyelmet arra, hogy veszteséggel dolgoznak, egyúttal szorgalmazták, hogy a kormány vállaljon közvetítő szerepet és állapodjon meg kedvezményes árakban a forgalmazókkal.

A tavalyi évhez képest duplájukra emelkedtek az üzemanyagárak, miközben szorult anyagi helyzete miatt egyre több fogyasztó mond le a haltermékekről – panaszkodtak egyik alkalommal a halászok.

A megemelkedett üzemanyagárak a turizmusban is éreztetik hatásukat: az olasz nyári vakációnál becslések szerint 150 eurós többletköltséggel kell számolni, nőttek ugyanis a légicégek és a hajótársaságok tarifái, de a szállodákban és a tengerparti belépőért is többet kérnek.

S a folyamat még nem ért a végére. Az üzemanyagárak a kormányzati intézkedések ellenére bár mérsékeltebben, de továbbra is kúsznak felfelé. Ráadásul az orosz–ukrán konfliktus miatt a további drágulás sincs kizárva.

A helyzet olyannyira nem rózsás, hogy egyes szakértők szerint az Oroszország szankcionálását célzó, több európai tagállam által szorgalmazott kőolajembargó egyenesen drámai következményekkel járna Olaszországra nézve.

Spanyolország: napi árak

Hiába vezetett be üzemanyagbónuszt a spanyol kormány, egyre drágább a tankolás az országban. A Pedro Sán­chez vezette szocialista vezetés márciusban döntött úgy, hogy 20 centes kedvezményt ad literenként minden autósnak, hogy mérsékelje az orosz–ukrán háború miatt elszabaduló árakat. A spanyol sofőrök kezdetben még megérezték a csökkentést, mostanra azonban az ibériai országban akadnak olyan kutak, ahol a bónusszal együtt is többet fizetnek a benzinért és a gázolajért, mint márciusban.

Érdemes áttekinteni, hogyan is alakultak az árak az elmúlt fél évben.

A benzin és a gázolaj január óta folyamatosan drágul, az oroszok február végi ukrajnai inváziója csak meggyorsította a folyamatot.

Tavaly decemberben a benzinért még átlagosan 1,4 ­eurót, a gázolajért kevesebbet, nagyjából 1,2 eurót kértek el. Április 1-jén, a bónusz hatálybalépésekor Spanyolországban az üzemanyagok átlagára már 1,8 euró (körülbelül 680 forint) körül mozgott, amit a bevezetett kormányzati támogatás 1,6 euróra (nagyjából 600 forintra) szorított. Ehhez képest a gázolaj átlagára május 10-én már 1,9 euró volt, ami több mint 720 forintnak felelt meg. S a benzin átlagára is csak nagyon kevéssel maradt el ettől.

A 20 centes kedvezmény levonása után is literenként körülbelül 1,7 eurós – hozzávetőleg 645 forintos – áron lehet jelenleg megtankolni a járműveket. Akadnak ugyanakkor már olyan töltőállomások is, ahol két eurónál is többet kérnek az üzemanyagokért. Összességében a helyzet egyre rosszabb, már csak azért is, mert a kutak hatvan százaléka naponta emeli az üzemanyagok árát. Spanyolországban még soha nem került ilyen sokba megtankolni az autókat.

Nem véletlen, hogy a gazdasági miniszter, Nadia Calvino a múlt héten többször figyelmeztette a benzinkutakat: ha tovább növelik az árakat, elszívva ezzel a kedvezményt az autósok elől, akkor azonnali hatállyal megszüntetik a június 30-ig meghirdetett üzemanyagbónuszt, mert az nem tölti be azt a funkciót, ami miatt érvénybe léptették.

Svédország: drága a zöld

Az üzemanyagok drágulása Svédországban sem tegnap kezdődött, az árak már az elmúlt egy évben is meredeken emelkedtek.

A folyamatot nem csak a kőolaj piacának változásai hajtották.

Az árakon nagyon dobott tavaly nyár óta egy új környezetvédelmi előírás, amely elsősorban az üzemanyagokba kevert bioösszetevő arányának kötelezően előírt emelkedését hozta. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ra legalább 14 százalékra növelje a megújuló energia részarányát a közlekedésben, ezen belül a bioüzemanyagok felhasználása elérje a három és fél százalékot. A svéd kormány tavaly tavasszal úgy döntött, hogy az uniós direktívát jelentősen meghaladva, 2030-ig hatvan százalékra emeli az üzemanyagok bioüzemanyagokarányát. Ennek első lépéseként a gázolajban tavaly augusztusban 21-ről 26 százalékra növelték a bioüzemanyag arányát, ami rögtön – átszámítva – körülbelül 30 forintnak megfelelő emelkedést okozott. Második ütemben, január elsejei hatállyal 30,5 százalékra nőtt az arány, ennek révén újabb bő negyvenforintnyi emelés következett be, amire még némi adóemelés is rakódott. A dízel ára ekkor lépte át a lélektaninak számító húszkoronás, azaz 720 forintos árat.

Az őrületes növekedés azonban csak ezután, az orosz–ukrán háború kitörésével kezdődött meg a kutakon.

Akadt rá példa, hogy egy hét alatt mindennap emelkedtek az árak, napi 15-30 forintnak megfelelő összeggel. Így tetőzött márciusban 23,4 korona, azaz 850 forint körül a benzin és 28,2 koronán, vagyis több mint 1000 forinton a dízelár. A gázolaj liter­jéért két évvel korábban, 2020 nyarán még csupán 14 svéd koronát, azaz körülbelül 500 forintot kellett fizetni.

A sorra tönkremenő szállítmányozó vállalatok és az elégedetlenkedő lakosság hangja eleinte nem talált megértő kormányzati fülekre, a svéd kabinet nem kívánt csökkenteni az adókon, amit többször nyomatékosított is. Az elhúzódó háború és az olaj világpiaci árának kitartó emelkedése – s talán az egyre inkább nyomasztó közelségbe kerülő szeptemberi országgyűlési voksolás – azonban végül mégis rászorította a kormányt az enyhítésre. A május elsejével életbe léptetett ideiglenes adócsökkentés mindkét üzemanyag esetében 1,8 koronával mérsékelte az árakat, ugyanakkor a pénzügyminiszter szerint a további mérsékléshez az Európai Bizottság hozzájárulása kell. Mikael Damberg elmondta: fontolgatja, hogy kérelmet nyújt be az újabb csökkentésért, valamint a kormány asztalán van az a terv is, amely szerint minden autótulajdonosnak ezerkoronás, azaz 36 ezer forintos egyszeri támogatást nyújtanak a központi költségvetés terhére.

A május elsejei adómérséklés, majd a hét eleji kétszeri árcsökkenés után jelenleg a benzinért 750, a gázolajért 840 forintnak megfelelő koronát fizetnek a svédek.

Borítókép: Tankoló autótulajdonos. Illusztrációfotó / MTVA / Faludi Imre

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!