Boldogan nyilatkoztak a kosarasok a szerda esti dráma után

Jósa Attila

A Nagyváradi VSK U újabb sikert könyvelhetett el, miután a 2024/25-ös férfi kosárlabda Nemzeti Liga elődöntőjének ötödik, mindent eldöntő mérkőzésén hazai pályán 90–86-ra múlta felül a Voluntarit CSO gárdáját. A találkozót május 28-án, szerda este rendezték a Nagyvárad Arénában. A piros-kékek ezzel 3–2-es összesítéssel nyerték meg a párharcot, és sorozatban harmadszor, összességében pedig nyolcadik alkalommal jutottak be a bajnoki döntőbe. 
A mérkőzés után Cristian Achim, a nagyváradi csapat vezetőedzője nem rejtette véka alá büszkeségét. Kiemelte, hogy játékosai rendkívüli lelki erőről tettek tanúbizonyságot: „Nem adták fel, még akkor sem, amikor az ellenfél hosszasan előnyben volt. Harcoltak az utolsó pillanatig, és nem szűntek meg hinni a győzelemben.” Achim elismerően szólt a Voluntariról is. Véleménye szerint a bukaresti együttes kiemelkedő teljesítményt nyújtott az egész párharc során, és akár a döntőbe jutást is megérdemelte volna. 
„A Voluntari nagyon jó kosárlabdát játszott. A kolozsváriakon kívül nem láttam még ilyen minőséget román csapatnál. A döntő pillanatokban szerzett látványos kosaraik is bizonyítják, mennyire erős gárda.”  A vezetőedző szerint a továbbjutás kulcsa a statisztikai egyensúly helyreállítása volt. Habár az ellenfél több hárompontost értékesített, a VSK U hatékonyabb volt a büntetővonalról, ami különösen értékesnek számított egy olyan csapattal szemben, amely hagyományosan kiválóan dob a szabaddobásokból. „Szinte lehetetlen, hogy valaki jobban dobjon náluk a büntetővonalról, most mégis sikerült. Ez is mutatja, mennyire összeszedettek voltunk.” 
A nagyváradiakra most újabb kemény kihívás vár: sorozatban harmadszor, az elmúlt öt évben pedig negyedszer mérkőznek meg a bajnoki fináléban az örök rivális Kolozsvári U-BT csapatával. Achim azonban egyelőre nem a taktikai részleteken gondolkodik. „Most leginkább arra van szükségünk, hogy megnyugodjunk. Ez az ötmeccses széria mély nyomot hagyott bennünk fizikailag és érzelmileg is. Ha sikerül regenerálódnunk, akkor szép döntő elé nézhetünk!”

Pridgett volt a meccs hőse

A Vörös Oroszlánok emlékezetes győzelmét jelentő elődöntő ötödik mérkőzésén kulcsszerep jutott Sayeed Pridgettnek is, aki a hajrában dobott hárompontosával végérvényesen a hazaiak javára billentette a mérleg nyelvét. A győzelmet jelentő hárompontos nem csupán fordulópont volt, hanem az este csúcspillanata. A robbanásszerű ováció, amellyel a mintegy négyezer váradi néző ünnepelte a kosarat, olyan elementáris erejű volt, hogy azt szavakkal visszaadni szinte lehetetlen. 
„Hatalmas kosár volt ez. A csapattársaim bíznak bennem, és nem félnek megjátszani olyan helyzetekben, amikor sok múlik rajtam. Vállaltam a dobást, és nagyon boldog vagyok, hogy sikerült. Ez leírhatatlan érzés, valami egészen különleges” – nyilatkozta portálunknak a lefújás után Sayeed Pridgett. 

Édes a bosszú

A VSK U elnöke, Șerban Sere rendkívül feszült hangulatban élte meg a pálya mellől a Voluntari elleni elődöntő ötödik mérkőzését, amelyről utólag úgy nyilatkozott: valódi „mindent vagy semmit” összecsapás volt. A találkozó szerinte nemcsak a tét miatt emelkedett ki, hanem azért is, mert „ez a meccs méltó volt a kosárlabdához”. Sere portálunknak elmondta, büszke játékosaira, akik végig hittek a győzelemben, és az utolsó labdabirtoklásig harcoltak. Nem feledkezett meg az ellenfél elismeréséről sem: „Szeretném külön is gratulálni a Voluntari csapatának, mert méltó ellenfelek voltak. Egy fantasztikus sorozatot játszottunk, és bár valakinek nyerni kellett, örülök, hogy ez most mi voltunk. A közönség is elképesztő volt, köszönjük nekik, hogy végig melletünk álltak!” 
A félidőt követő fordulatot is megmagyarázta, Sere szerint nem először fordult elő, hogy csapata a szünet után új szellemben tér vissza a pályára. „Valószínűleg érezték a fiúk, hogy a kés a torkunkhoz ért. Ráébredtek, hogy ha túl sok teret adnak a Voluntarinak, az könyörtelenül kihasználja.” Az ellenfél ugyanis még tíz méterről is könnyedén betalált, Justice és Caffey hihetetlen kosarakkal borzolták a kedélyeket. „Voltak olyan periódusai a meccsnek, amikor újra és újra visszakapaszkodtunk mínusz egyre vagy döntetlenre, de ők mindig előhúztak egy újabb triplát vagy egy 2+1-es akciót. Nehéz, már-már kegyetlen munka volt ez a győzelem.” 
Személyes élményként is rendkívül megterhelőnek élte meg az összecsapást. „Hihetetlenül intenzív volt, a másodedzőnk, Rade is azt mondta, hogy ilyet sem játékosként, sem edzőként nem élt át, amióta Váradra igazolt. Őszintén szólva, nem kívánok több ilyen élményt, mert az én koromban ez már megterhelő.” A siker kulcsát nehéz volt egyetlen névre szűkíteni, hiszen a kollektív teljesítmény volt a döntő az elnök szerint. Sere mégis kiemelte Brandon Brown-t, aki „néhány kevésbé sikeres meccs után épp a legfontosabb pillanatokban mutatta meg, mit jelent a tapasztalat és a rutin, amikor a legnagyobb szükség volt rá.”

„Lehet ezt édes bosszúnak nevezni a hazai pályán elvesztett kupadöntő miatt, de én sosem erre fókuszálok. A mai napon nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy nyerjünk. Tudtam, milyen fontos ez a meccs, és azt is, hogy ilyen forgatókönyvre számíthatunk” – zárta gondolatait Șerban Sere.