Tegnap, 10:03
Elkezdődhet a Minerva Kulturális Központ építése Kolozsváron
Többéves pereskedés után elkezdődhet jövő héten a Minerva Kulturális Központ építése Kolozsvár belvárosában, a kortárs művészeti és oktatási tér a magyar kormány támogatásával valósul meg – jelentették be a kezdeményezők csütörtökön Kolozsváron.
Forrás: MTI
Fotó: Kiss Gábor
MTI
A helyszínen tartott sajtótájékoztatón a beruházást megvalósító Iskola Alapítvány elnöke, Nagy Zoltán a belvárosi telekért a román állammal több mint tíz évig pereskedő Minerva Egyesület elnökével, Tibori Szabó Zoltánnal közösen számolt be a tervekről.
Nagy Zoltán elmondta:
évtizedes álom valósul meg azáltal, hogy lerakhatják az új magyar kulturális intézmény alapjait és megvalósulhat a beruházás. Az épülő ingatlan összterülete bruttó 3100 négyzetméter, becsült költségvetése 3,3 milliárd forint, amit a magyar kormány biztosít. Várhatóan 2027 végére készül el.
Felidézte: az 1320 négyzetméteres belvárosi telket 2008-ban vásárolták meg a Minerva Egyesülettől, de mivel több szomszéd megtagadta, hogy beleegyezését adja az építkezéshez, évekig pereskedtek. Valamennyi pert megnyerték, és miután márciusban megszerezték az építési engedélyt, jövő héten elkezdődik a beruházás.
Az épületegyüttest a kolozsvári Atelier FKM tervezte, a kivitelező a Weberbau cég. Három tömbből áll majd, az ötszintes, Brassai utcaiban két alagsori szinten mélygarázs, a felszíniekben irodák és alternatív oktatási tér, planetárium lesz. A Dávid Ferenc utcaiban kávézó, vendégszobák és műtermek lesznek, és restaurálják a műemlék homlokzatot és a XVIII. századi pincét. A hátsó udvari tömbben kortárs kiállítótér és konferenciaterem, az alagsorban hagyatékok őrzésére, feldolgozására alkalmas raktár lesz.
Nagy Zoltán az MTI kérdésére elmondta, az épületegyüttest más magyar kulturális szervezetek is használhatják, közösségi térként szeretnék bekapcsolni Kolozsvár kulturális életébe. Kurátorcsapat is feláll, mely a kortárs kiállítóteret működteti.
Tibor Szabó Zoltán újságíró, egyetemi tanár a Minerva Egyesület által a román államtól visszaszerzett, majd az Iskola Alapítványnak eladott belvárosi telek történetét vázolta fel. Elmondta: a város magyarsága 1919-ben határozta el, hogy nyomdát létesít a Brassai utcai telken, arra készülve, hogy Erdély Romániához csatolásával legyen hol magyar tankönyveket nyomtatni.
Itt 653 erdélyi ember adta össze a pénzt és hozta létre a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Részvénytársaságot, mely 1948-ig, az államosításig működött. A civil társadalmat szolgálta, de Rt.-ként jegyezték be, mivel akkor Romániában még nem létezett alapítványok létrehozását lehetővé tevő törvény.
Az újabb területek vásárlásával megnőtt vállalkozást három belvárosi utca fogta közre. 28 éves működése alatt közel 3000 szépirodalmi könyvcímet, 274 tankönyvcímet és 55 sajtóterméket, napilapot, hetilapot, folyóiratot adott ki milliós példányszámban.
Pásztortűz néven folyóirata, Magyar Nép néven egész Erdélyben terjesztett hetilapja volt, és számos szakterületen jelentettet meg könyveket. A művészeti tevékenységet is támogatta, kiállítóteret működtetett, Szervátiusz Jenő szobrász- és Szolnay Sándor festőművész műtermének is helyt adott.
Tibori Szabó Zoltán elmondta: miután 2005-ben lehetővé vált, hogy a nemzeti kisebbségek közösségei is visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat, pert indítottak a Minerva-tulajdonért, mely 20 éve tart. A belvárosi telket a rajta lévő öt rozoga épülettel 2009-ben adták vissza, ezen épül fel az Iskola Alapítvány révén a kortárs művészeti és közösségi tér, emlékeztetve a Minerva közösséget szolgáló tevékenységére.
Van egy múlt, amire lehet építeni egy nagyon jó jövőt
– fogalmazott Tibori Szabó Zoltán, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben a Minerva többi ingatlanát is sikerül visszaszerezni.
