Könyvbemutató Nagyváradon: Erdélyi magyaRock

Ciucur Losonczi Antonius

A 33. Festum Varadinum utórendezvényeként meghirdetett könyvbemutató programfelelőse az IDEA Könyvtér volt, a szerzővel Szűcs László újságíró, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke beszélgetett. Mint elhangzott, a 2022-ben megjelent első kötethez hasonlóan, a második is a romániai magyar könnyűzene történetének első négy évtizedével foglalkozik. Kicsit mélyebbre „ásva”, tágítva a műfaji határokat, ezúttal több mint száz pop-, rock- és folkegyüttes, illetve szólista történetével ismerkedhetünk meg, melyeket fényképek és életútinterjúk színesítenek. Sőt, egy kis jazz is helyet kapott a kiadványban.

Zilahi Csaba felidézte, hogy a hetvenes évek derekán a rockzene szele őt is megcsapta, és a „szíve csücske” maradt azóta is. Más műfajokat is igyekszik hallgatni, de igazából ezt kedveli, magyarázta. Diákéveiben a Brassaiban egy rockzenekarnak is tagja volt, de ennek nem voltak saját szerzeményei. A szüleit meggyőzte, hogy vegyenek neki egy gitárt, ezen eleinte folkzenét játszott, és a néptánccal is kacérkodott. A műszaki egyetem elvégzése után Margittára helyezték ki, ahol tudta hallgatni a Petőfi Rádiót, Nagy Feró Garázs és Szigeti Ferenc A rock gyermekei című műsorát. A forradalom után „lemezgyűjteményével a hóna alatt” rohant haza, Kolozsvárra, s nagy nehezen sikerült felvennie a kapcsolatot az újra indult rádió szerkesztőjével. Azt kérte tőle: játsszák be a lemezeit. Végül abban egyeztek meg, hogy ő állítsa össze a műsort, s beszéljen is a rádióban. Így került adásba először 1990. január 8-án a Rockpanoráma, egy félórás zenei műsor, melynek végén a váradi Metropol Group Égig érhet az ének című dala csendült fel.

„Menet közben belejöttem a rádiózásba”, fogalmazott Zilahi Csaba. Hozzátette: mindeközben a kilencvenes években tudósított a Szabadság napilapnak az első kolozsvári „szabad” koncertről, majd a Beatrice erdélyi turnéjáról. A rendszeres rockújságírásra egy véletlen folytán az Európa Idő kérte fel. Majd a lap átalakulása után a Krónika és ismét a Szabadság „fogadta be” az egyoldalnyi zenei rovatot. Így lett a Fiatalok magazinjából Zenebona, majd Decibel. Ezekben jelentek meg azok a zenekari bemutatkozók, lemezkritikák, interjúk és koncertbeszámolók, melyek a két kötet alapját képezik. Ami több, mint egy könnyűzenei lexikon, hiszen kevés kivételtől eltekintve (Metropol, Garabonciás, Role) a benne szereplő rövidebb-hosszabb életű, a tágabb értelemben vett erdélyi magyar rockzenekarokról eddig még nem készült számvetés.

Metropol Group

Arról is beszélt Zilahi Csaba: az ötlete akkor támadt, amikor egy interjúkötet jelent meg színészekkel. Véleménye szerint az erdélyi rockélet igazából 1968-ban kezdett kibontakozni, amikor Nagyváradon megalapították a Metropolt. Négy évtizedet ölel át a két kiadvány, mert 2010 után „már más világ köszöntött be” a könnyűzenében. Arra is kitért a szerző: az egyik szűrője az volt, hogy saját, magyar nyelvű dalokat kellett előadjanak az általa kiválasztott együttesek vagy énekesek. A másik szempontja pedig, hogy ezek a szerzemények valamilyen hanghordozón vagy felvételeken rögzítve legyenek.

Természetesen Váradhoz köthető zenekarokról és zenészekről is szó esik a két kötetben, mint például Boros Zoltán, a Metropol, Virányi Attila, a Magneton, Józsa Erika, a Phosphor, Fojka László, a Miraj, az Ethos, Márkus Barbarossa János, Trifán László, Orbán Miklós, a Vox Humana, Elekes Emőke, az Odeon, AG Weinberger vagy Babrik József.

A szerda esti könyvbemutatón a korabeli hangulatot, érzésvilágot megidézve a marosvásárhelyi Bereczki Gábor lanton játszott reneszánsz zenét, a Metropolt alapító Virányi Attila Trifán László emléke előtt tisztelgett, végül pedig Orbán Miklós ugyancsak énekelt és gitározott.