Búcsús szentmise a Katalin-telepi templomban

Ciucur Losonczi Antonius

Az ünnepi szentmise kezdetén Vass Csaba lazarista szerzetes, Katalin-telepi plébános köszöntötte a híveket, a máshonnan érkezett zarándokokat. Arra hívta fel a figyelmet: a bevezető énekben háromszor is felcsendült a Hozzád menekülünk kijelentés, hiszen a Szűzanya oltalmára vágyunk mindig, amikor nincs erőnk, vagy nem találunk emberi megoldásokat valamilyen problémára. Gyermeki bizalommal fordulunk égi édesanyánkhoz, akire mindig számíthatunk.
Homíliájában Pálos István főesperes-kanonok kiemelte: azért gyűltek össze, hogy Máriát dicsőítsék, hódoljanak előtte, a közbenjárását kérjék. Mert ebben a földi életben igen sok megpróbáltatásban van része mindenkinek, aki hite szerint akar élni. Az pedig, ami történt 1830-ban (Labouré Szent Katalinnak több látomása volt a vincés nővérek párizsi rendházában), nem egy elszigetelt eset volt, hanem egy nagy kezdet: a Szűzanya sorozatos megjelenéseinek a kezdete itt, Európában. Mert valami elindult akkor a történelemben, ami kifordította a világot a sarkaiból, ami megbolygatta az emberiség belső egyensúlyát. Új idők új szelei arra kényszerítették az embert, hogy „mindent lerázzon magáról”. Nemcsak a földi hatalom elsőbbségét, hanem az isteni uralom jóságát és szeretetét is. „Majd mi megoldjuk, nem kell nekünk semmi, ne szóljon bele senki az életünkbe” – és sajnos napjainkban is tetten lehet érni ezt a felfogást.

Mire figyelmeztet a Szűzanya?

Nem akarjuk, hogy Jézus Krisztus „direktívákat” adjon nekünk, megmondja nekünk azt, hogy mit, hogyan csináljunk, mert mi mindent tudunk. Csak a saját vágyaink, törekvéseink vezérelnek bennünket, még akkor is, ha ezek nincsenek harmóniában, nem összeegyeztethetők az Isten szent akaratával – mutatott rá a tisztelendő. Pálos István hangsúlyozta: mindeközben azonban Isten nem változik. Ő ugyanaz a szerető és gondviselő Atyánk, és azért voltak Mária-jelenések sok helyütt a világon, hogy erre figyelmeztessen bennünket. Ahogyan annak idején a kánai menyegzőn, Jézus első csodatételekor is azt kérte: „Tegyetek meg mindent, amit mond nektek!”. Az ad ugyanis életünknek értelmet és tartalmat, hogy szeretjük nemcsak a felebarátainkat, hanem még az ellenségeinket is, hiszen „aki szeretetben él, az Istenben él és Isten él őbenne”. Általunk akar cselekedni, és folytatni a megváltás művét az egész világ javára – fogalmazott a szentmise szónoka.

2025-ös szent év

A szentmise végén Vass Csaba is arról beszélt: ha Mária vagy Labouré Szent Katalin nem engedték volna, hogy Isten beleszóljon az ő életükbe, akkor minden másképpen történt volna, és mennyi minden történhetne, ha mindannyian megfogadnánk az evangélium tanácsait. Arra is kitért a plébános, hogy a 2025-ös év több ünneplésre is okot ad: 

• 400 éve lesz annak, hogy Páli Szent Vince hivatalosan megalapította a lazarista rendet; 
• 90 éve, hogy megépült a templom;
• jubileumi szent évet ünnepel majd a katolikus egyház. 

Ugyanakkor Böcskei László megyés püspök döntése értelmében a Katalin-telepi templomban teljes búcsút lehet nyerni jövőre az egész év folyamán. Említést érdemel, hogy a templombúcsún a Bihar Megyei Olaszok Egyesületének vezetői is részt vettek.