Ipolyi Arnoldra emlékeztek a püspöki palotában

Ciucur Losonczi Antonius

Ipolyi Arnoldot 1886 februárjában, Lipovniczky István püspök halála után fél évvel terjesztették fel nagyváradi főpásztornak, de itt is hasonló pénzügyi és gazdasági problémákkal kellett szembesülnie, mint korábbi állomáshelyein. 1886. június 15-én érkezett meg Nagyváradra, és rövid, alig öt és fél hónapos itt tartózkodása alatt számos intézkedést tett a kulturális és oktatási viszonyok fellendítésére. Az anyagi gondok és a betegségei azonban korai halálához vezettek, ami 1886. december 2-án következett be, a székesegyház kriptájában van eltemetve. Teljes hagyatékát az egyháznak adományozta. Ezt 1919-ig az egyik legnagyobb nemzeti gyűjteményként tartották számon, mely Nagyváradot beemelte a nemzetközi múzeumi körforgásba – hangsúlyozta az egybegyűlteket köszöntő Lakatos Attila történész, a püspöki palotában működő Patachich Turisztikai és Látogatóközpont vezetője.

Böcskei László megyés püspök felidézte, hogy egy nappal korábban egy konferencián vett részt Szegeden, ahol elhangzott az is, mennyire aktuális az Isten-képhez igazodó ember mintája, akinek fontos mindaz, ami értékes és szép. A Honismereti Szövetség, illetve a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság tagjai pedig példát mutatnak arra nézve, hogyan kell megbecsülni a múltat és az elődeink munkáját, cselekedni a jelenben és építeni a jövőt – nyomatékosította az egyházmegye elöljárója, aki külön értékelte azt, hogy sok fiatal is jelen volt a rendezvényen.

Dukrét Géza, a PBMET elnöke arról beszélt, hogy a honismereti mozgalmak gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza. A középpontjában a nemzeti önismeret és a magyar identitás szolgálata, illetve megerősítése, a történelmi múlt tanulmányozása, a hagyományőrzés és az önbecsülés növelése állt. Felelevenítette ezután azt, hogy sok évvel ezelőtt ő is foglalkozott Ipolyi Arnold munkásságával az akkor rendelkezésre álló források feldolgozásával.

Debreczeni-Droppán Béla, a Honismereti Szövetség elnöke felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy van miért büszkék lennünk Ipolyi Arnoldra, hiszen sok tudományág művelésének volt a kezdeményezője és elindítója (néprajz, filológia, vallás-, művészet- és irodalomtörténelem, régészet, műemlékvédelem), s tudatában volt annak, hogy az anyagiak mellett a lelki gyarapodás is elengedhetetlen a boldogsághoz. 

Ezután a Honismeret folyóiratot Hála József szerkesztő, az Ipolyi-lapszámot pedig Juhász Zoltán András, a Szövetség titkára mutatta be.