Együtt ünnepelték az anyanyelv napját

János Piroska

A Nagyváradi Egyetem tanácstermében szervezett esemény középpontjában nem a tudományos értekezés, sokkal inkább az anyanyelvhez fűződő tapasztalatok, érzelmek, a személyesség került előtérbe. A résztvevőket a házigazda egyetem részéről dr. Sorin Șipoș, a Nagyváradi Egyetem rektorhelyettese köszöntötte, aki a térség, így Nagyvárad multikulturalitását és többnemzetiségű jellegét emelte ki. Szintén a köszöntések során szólalt fel dr. Veronica Buciuman, a Nagyváradi Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, valamint online bejelentkezés által dr. Nagy Levente, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Román Filológiai Tanszékének vezetője. A kollokvium kezdeményezője dr. Florin Cioban egyetemi oktató volt, aki felszólalásában az anyanyelvet olyan szellemi örökségként nevezte meg, amelynek fontosságát ki kell emelni. Mint elmondta, a kollokvium megszervezésének ugyanakkor személyes indíttatása is volt, hiszen egy olyan településen nőtt fel, ahol román anyanyelve mellett elsajátította a magyart is, illetve szlovák anyanyelvű barátai is voltak. Felszólalásában idézte Emil Cioran román–francia filozófust és írót, aki szerint „nem egy országban, hanem egy nyelvben lakunk”, illetve Benedek Eleket, aki szerint „az állam nyelvét meg kell tanulni, édesanyánk nyelvét nem szabad elfelejteni”. 
 

A magyar anyanyelvi közösség képviseletében dr. Bökös Borbála, a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Karának dékánja, illetve Brugós Anikó zenepedagógus vett részt a kollokviumon. A PKE oktatója személyes élményeit osztotta meg az anyanyelvével kapcsolatban. „Őriznünk, védenünk kell a nyelvet és természetesen leginkább az anyanyelvet, mert a szép beszéd, a szépírás a saját nyelvünkön nemcsak az identitás megőrzését jelenti, hanem lelki boldogságunkat is. Mindig elfog az öröm, ha magyarul beszélhetek, olvashatok vagy írhatok. A magyar nyelv számomra valóban csodálatos, de nemcsak azért, mert dallamos, gazdag a szókészlete, és számos híresség és Nobel-díjas tudós anyanyelve volt, hanem legfőképpen azért, mert ez az én személyes nyelvem, hiszen – ahogy a neve is mutatja – az édesanyámtól tanultam” – mondta el. Brugós Anikó zenepedagógus egy kalotaszegi népdalt adott elő.
A rendezvényen a magyarországi románok képviseletében jelent volt, illetve felszólalt a gyulai Nicolae Bălcescu Líceum aligazgatója, Anna Radics Repinsky és Eva Sabău tanár; a máramarosi Felsővisóban beszélt cipszer (szepességi szász) dialektust ismertette Magdalena Stark, illetve Nikoalus Lenau bánsági születésű osztrák költő versét olvasta fel Dominique Faina; Shraya Kav rabbi a héber nyelvbe nyújtott betekintést, csakúgy, mint Alexandrina Chelu-Schorr és Florian Chelu Madeva, akik jiddis és héber dalokat adtak elő. A szlovák nyelvet dr. Juraj Cigáň egyetemi oktató, illetve a bodoni Jozef Kozacek Elméleti Líceum két, népviseletbe öltözött diákja képviselte, míg a roma nyelvet Ionel Cordovan tanfelügyelő.
A kezdeményezés szervezői a nagyváradi Állami Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a bukaresti Román Nyelvi Intézet, a Partiumi Keresztény Egyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bihar Megyei Pedagógusok Háza voltak.