Adventi gyertyát gyújtottak a művészeti líceumban is

Ciucur Losonczi Antonius

A rövid szertartáson résztvevőket Nagy Gabriella igazgatóhelyettes üdvözölte, a történelmi egyházak képviseletében pedig ezúttal Mátyás Attila evangélikus-lutheránus lelkipásztor mondott igei köszöntőt, a 24. zsoltár két verse alapján. Arra hívta fel a figyelmet: amikor az ember adventi koszorút készít, akkor a karácsonyra gondol, ezt várja. Az Úristen pedig cselekszik, az elhangzott zsoltár is arról szólt, hogy jön egy dicső Király. Sajnos sokan manapság úgy vélik, hogy az Úristen már lebénult, nem tud beleavatkozni a történelem menetébe. Ezért nem foglalkoznak vele, nem készülnek a karácsonyra, sőt, Nyugat-Európában olyanok is vannak, akik a templomokat is lebontották. Holott az Úristen nem cselekvőképtelen, hanem éppen ellenkezőleg: azt tapasztalhatjuk, hogy időnként csodákat tesz, egy élő valóság, és akár elfogadjuk ezt, akár nem, ez az igazság változatlan, ezért tévedés nem észrevenni. Ha ugyanis van Isten, akkor nem lehet úgy élni, mintha nem lenne. Mindenkinek, személy szerint szüksége van rá, mert Isten az embert egy közösségi lénynek teremtette. Lehet úgy játszani, hogy az ember nem nézi a kottát, de az már nem művészet, mert mindennek, még a legapróbb dolgoknak is szabályai vannak. Szükségünk van ezért valamilyen életszabályra is azért, hogy élni tudjunk, enélkül minden kibírhatatlan volna. A legfontosabbak pedig Istennek a szabályai, a parancsolatai, mert az Ő igéjének a megélése teszi a létünket széppé, ad neki értelmet. Adventkor tehát az ő szabályaira kell még jobban figyelni, mert tartozunk ezzel neki és önmagunknak is azért, hogy minden akadály elháruljon az érkező Jézus útjából, és hogy közösségben lehessünk vele, hangsúlyozta a tiszteletes.
Az ünnepségen Ferencz István diák hegedült (felkészítő tanára Giordano Filomena) és Meleg Nóra diák szavalt (felkészítője Mados Andrea tanár), illetve fellépett az iskola kórusa, Lukács Annamária tanár vezényletével.