A lengyel főváros lehet Várad légi kapuja a világba

Pap István

Azt követően, hogy meghirdették a tendert bel- és külföldi járatok üzemeltetésére a váradi reptérről, a Bihar Megyei Tanács újabb hasonló tervvel állt elő. A megyei önkormányzati testület szerdai azonnali ülésén szavazott a Nagyvárad–Varsó közvetlen légi járat létesítésére vonatkozó határozattervezetről. A napirendi pont vitáján Ilie Bolojan tanácselnök kifejtette: egy régió fejlődésének szükséges feltétele az összeköttetés, és ezek közé tartozik a légi összeköttetés is. Az elmúlt időszakban a nagyváradi nemzetközi repülőtér infrastrukturális fejlesztésére esett a hangsúly, de ezek a munkálatok az idén befejeződnek, és az elkövetkező években arra fognak koncentrálni, hogy a repteret összekössék a világgal. Ennek érdekében egy Európában elterjedt módszert akar bevezetni a megyei tanács: közszolgáltatási kötelezettség formájában létesít stratégiai Nagyvárad–Varsó légijáratot minimum heti négy oda-vissza úttal. A közszolgáltatási kötelezettség olyan vállalást jelent, amelyet a szállítási cég egyáltalán nem, vagy nem azonos feltételekkel vállalna, ha pusztán saját üzleti érdekeit tartaná szem előtt. Ez a formula azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a megyei tanács anyagilag támogassa a járatokat. A tanácselnök elmondta: azért esett a választás Varsóra, mert egy olyan légikikötő-csomópontot, „hub”-ot kerestek, ahonnan Európába bárhová, illetve Ázsiába és Észak-Amerikába is el lehet jutni; a varsói reptér Közép-Kelet-Európa legnagyobb ilyen típusú légikikötője, ugyanakkor ott tapasztaltak fogadókészséget arra, hogy Nagyváradra jöjjenek járatokkal.

A napirendi pont vitáján a szociáldemokrata párti (PSD) Sergiu David azt kérdezte, hogy készült-e gazdasági-pénzügyi tanulmány arról, hogy mennyibe fog ez kerülni az önkormányzatnak, a Ryanair légitársasággal kötött szerződést hozva fel negatív példának, amellyel elmondása szerint nem sikerült végigvinni a szerződést. „Nem tudom, hogy mire utal” – válaszolta Ilie Bolojan. „A Ryanair szerződés teljesítve volt a vállalt kötelezettségeknek megfelelően. De az egy marketingszerződés volt, ez pedig más jellegű lesz” – tette hozzá Bolojan, majd hangsúlyozta: „A megyei tanácsnak partnerével, a nagyváradi önkormányzattal együtt megvan a pénzügyi képessége arra, hogy biztosítsa az esetleges költségeket. A megyei tanácsnál 2020-ban történt személyzetcsökkentés nyomán évente több mint hatmillió euró megtakarítást sikerült elérni, és időközben gazdaságilag is fejlődött a megye”. Sergiu David arra is kíváncsi volt, hogy az utasszámokra vonatkozóan készültek-e előrejelzések. Erre válaszolva Ilie Bolojan kifejtette, hogy rendelkezésre állnak azok a közlekedési tanulmányok, amelyekből kiderül, hogy hány nagyváradi, Bihar megyei polgár repül más repterekről, és ezek a számok azt a feltételezést támasztják alá, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a Nagyvárad–Varsó légijárat a következő években megerősödjön annyira, hogy néhány éven belül már ne kelljen anyagilag támogatni. „De ha kell is majd a támogatás, Bihar megye összekötése legalább egy vagy két légikikötő-központtal szükséges feltétele a megye fejlődésének a következő években” – zárta le a vitát a tanácselnök. A határozattervezetet végül egyhangúlag megszavazta a megyei tanács.

A megszavazott határozat értelmében a megyei tanács közbeszerzési eljárást hirdet heti négy menetrend szerinti Nagyvárad–Varsó–Nagyvárad repülőjárat üzemeltetésére. A kiírási feltételek közé tartozik az, hogy a pályázó légitársaságnak legalább ötven sugárhajtású gépből álló légiflottája legyen, és hogy a Nagyváradon használt gépek legalább 75 férőhelyesek legyenek. További feltétel, hogy a társaságnak legyen minimum tizenöt éves gyakorlata a légi személyszállításban, minimum tízmillió szállított utassal az elmúlt tizenöt évben. A négy évre szóló szerződés szerint a nyertes társaságnak hetente legalább négy oda-vissza járatot kell üzemeltetnie Nagyvárad és Varsó között. Az elbíráláskor a feltételek teljesítése mellett a döntő szempont az lesz, hogy a pályázó mekkora anyagi támogatást kér a járatüzemeltetésért cserébe, és az lesz a nyertes, amelyik a legkevesebb támogatást kéri. Ilie Bolojan ennek kapcsán kifejtette, hogy a jegyeket a társaság fogja értékesíteni, a jegyárakat is az fogja meghatározni, és ha az adott járaton megfelelő számú utas utazik, azaz megtérül a járatindítás költsége, akkor a megyei tanács nem fizet támogatást azután a járat után. Ha azonban a járatok nem lesznek kifizetődőek, akkor a megyei tanács évharmadonként fizeti ki a társaságnak a járatüzemeltetésből származó veszteségeket. Az elfogadott határozatban nincs megszabva a tanács által nyújtandó kompenzáció összege, annak mértéke a költségek és a bevételek becslése után dől el. Azt is kimondja a határozat, hogy a szubvenció értéke nem haladhatja meg a járatok üzemeltetésének nettó költségeit, és a járatüzemeltetési profit nem haladhatja meg az öt százalékot.

Ilie Bolojan elmondta azt is, hogy a dokumentációt elküldik az Európai Bizottságnak, a jövő év elején meghirdetik a közbeszerzési eljárást, és ha lesz érdeklődés, akkor akár már tavasszal le is zárhatják az eljárást. A pályázóknak 61 nap áll rendelkezükre ahhoz, hogy benyújtsák ajánlataikat azt követően, hogy a hirdetés megjelenik az Európai Unió Hivatalos Közlönyében.

A légi személyszállítási hírekre szakosodott boardingpas.ro honlap elemzése szerint a megyei tanács által támasztott feltételek alapján a tender legnagyobb esélyese a LOT lengyel állami légitársaság, melynek legkisebb járműve 76 férőhelyes, több mint hetven repülőgéppel rendelkezik, és a társaság közel százéves múltra tekint vissza. Azt ugyan az elemzés nem teszi hozzá, de a varsói reptér a LOT egyik bázisa is, így a társaság több tucatnyi desztinációra tud járatot kínálni az utasoknak varsói átszállással.