Gyárfás Tamás: a vádirat szerint vagy tíz különböző okból gyilkoltathattam meg Fenyőt

– Egy sikeres sportdiplomata, egy kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező újságíró, tévéproducer és egy hosszú évekkel ezelőtt elkövetett gyilkosság ügyében elítélt ember ül velem szemben, aki hamarosan börtönbe megy. Menny és pokol. Mi jár ilyenkor az ember fejében? – tette fel első kérdését a Magyar Nemzet riportere Gyárfás Tamásnak.

– A 2017. évi úszó-világbajnokság után, az elismerések közepette mondhatni a mennyekben érezhettem magam. Balog Zoltán vezette akkor az Emberi Erőforrások Minisztériumát, magas kitüntetésre terjesztett elő. A Nemzetközi Úszószövetség akkori elnöke minden idők legjobb vizes világbajnokságaként értékelte az eseményt. Nem telt el egy hónap, amikor valaki, mint kiderült, zsarolási szándékkal, felkeresett, és átadta nekem a Portik Tamással 2003–2004-ben zajlott beszélgetéseim egyes idézeteit. Innen indult a kálváriám, ami a már másodfokon kihirdetett hétéves börtönbüntetés kiszabásába torkollott. Igaza van, a mennyei érzést pokoliak váltották fel. Annak is a legsötétebb bugyraiból. Nagy tanulság, soha ne bízza el magát az ember. Amikor azt hiszed, hogy eljött a Kánaán, becsöngethetnek. Augusztusban volt a vb, szeptemberben jött egy ember, és átadott egy irományt. Ez aztán a véletlenek összjátéka.

– Önt első- és másodfokon is bűnösnek találta a bíróság egy történelminek mondható gyilkossági ügyben. A két ítélet közötti különbség csupán annyi, hogy bűnsegédként vagy felbujtóként vett részt Fenyő János megölésében. Ön továbbra is ártatlannak vallja magát. Nem érzi úgy, hogy valahol mégis hibázott?

– Nem érzem. Az ötéves tárgyalássorozatból legalább két év azzal telt el, hogy a nem létező motivációmat keresték. A vádirat szerint vagy tíz különböző okból gyilkoltathattam meg Fenyőt. Az első az volt, hogy 1993-ban az RTV újságon vitatkoztunk. Hónapokba telt az is, amíg tisztázták, miképp zajlott az atlantai olimpia előtt az úszók nevezési idejének meghamisítása, meg hogy mit beszélt Kovács Lajos Kaposvárott a helyi ügyésszel, vagy hogy meddig állt az OTP Rt. a Sport Plusz-OTP sportklub mögött és még sorolhatnám. Ezekből is látszik, hogy a nyomozó hatóságnak valójában nem volt kézzelfogható bizonyítéka, kereste a lehetséges okot, amely alapján megvádolhattak. Sorra derült ki, hogy ezeknek semmi közük nem volt a Fenyő-gyilkossághoz. A lényeg: Tasnádi Péter kivételével a 62 tanúból egy sem állította, hogy én bárkit arra kértem volna, ölje meg Fenyőt. Minden csak spekuláció.

– Milyen volt az élete a Fenyő-gyilkosság után? Hiszen gyakorlatilag rögtön ön volt az egyik, akit a médiacézár likvidálása mögött sejtettek.

– Lényegében dolgos, nyugodt. Fenyővel 1996. október 11-ig álltunk szemben. Az MTV akkori elnöke úgy döntött, hogy ő nem dönt. Közölte, hogy 1997. január 1-jétől azzal köt szerződést, akinek a Magyar Kereskedelmi Kamara Választott Bírósága igazat ad. Ez a Nap TV volt. Helyreállt a rend, a vita lezárult, ettől kezdve zavartalanul dolgozhattunk. Az 1998. február 11-én végrehajtott gyilkosság után a rendőrség elsősorban azt vizsgálta, hogy kinek volt csatája Fenyővel. Sok embert kellett számításba venni. 1996-ban nagy nyilvánosság előtt zajlott a köztem és Fenyő közötti tévéharc. 1997-ben legalább ennyire éles volt a Postabank körüli botrány, amelynek felszításában Fenyő lapja, a Népszava jelentős szerepet játszott.

– Kovács Lajos, a Fenyő-ügy volt főnyomozója évekkel ezelőtt közölte: a gyilkosságra csak olyan személy adhatott megbízást, akinek volt pénze, tekintélye és bűnöző ismerőse. Körbeírta önt?

– Engem és Princz Gábort. Azt nem tudom, hogy a Postabank elnök-vezérigazgatójával bármikor is beszélt-e erről. Eleinte mindkettőnk ellen nyomozott, a tárgyaláson is elmondta, aztán csak ellenem. Mindezek ellenére engem soha nem hallgatott ki. Ezt nem értem.

A Magyar Nemzet munkatársa évekkel korábban (a büntetőeljárás kezdetének idején) készített interjút Gyárfás Tamással. Arról a napról, valamint a hosszú évek óta húzódó gyilkossági ügyről szóló beszélgetés IDE kattintva folytatódik!