Felavatták a Sulyok István Emlékkápolnát a nagyváradi Rulikowski temetőben

Ciucur Losonczi Antonius

A kápolnában tartott első istentiszteleten Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jelenlegi püspöke beszélt arról, hogy a temetőről és kápolnáról az embereknek általában az elmúlás, a halál, a szomorúság jut az eszükbe, és nem szeretnek ilyen helyekre járni. Mégis elkészült a Sulyok Istvánról elnevezett emlékkápolna, hogy a gyászolók méltó körülmények közt tudják utolsó földi útjukra elkísérni elhunyt szeretteiket. A megépítésével nem a személyi kultuszt favorizálják, vagy a halált ünneplik, hanem éppen ellenkezőleg: a kápolnában zajló temetési istentiszteleteken a nagybetűs életet fogják hirdetni az ott szolgáló lelkipásztorok, azt, hogy bizonyítottan van örök élet, hiszen Krisztus a feltámadásával diadalt aratott a halál felett. A feltámadásba vetett hit nélkül ugyanis az élet reménytelen és félelmekkel teli. Elveszi a bizakodásunkat és torzítja a lelki látásunkat a halálfélelem és a szorongás, ennek feloldása pedig a Jézussal való személyes találkozásban rejlik. Mert a feltámadásunkba vetett remény megváltoztatja az életünket, ezt hangsúlyozza ez a „kimérten, vagyis reformátusan szép” épület is, ennek tornya, a harangja, illetve minden, ott a későbbiekben elhangzó igehirdetés is, fogalmazott a KREK elöljárója.

Farkas Zsolt, a KREK közigazgatási előadótanácsosa is azt emelte ki, hogy ez az ingatlan nem a mulandóság emlékműve, hanem a halált legyőző Krisztusra tekintő építmény. Megjegyezte: egy régi álom valósult meg a megépültével, ezért egyedül Istené a dicsőség, az anyagi támogatásról pedig a román és a magyar kormány gondoskodott, illetve felkarolta az ügyet az RMDSZ és az önkormányzat is.

Ciprian Olinici vallásügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a hit párbeszédre késztet, és a minket elválasztó adminisztratív határok összekötő hidakká lényegülnek át. Meglátásában a kápolna jelentőségét mutatja, hogy világításkor avatják fel, mely egy olyan szokás, amit Erdélyben a magyaroktól a románok is átvettek, és „így forr össze a múlt a jelennel az örökkévalóságban”. Az államtitkár ugyanakkor méltatta a reformátusoknak Várad társadalmi, kulturális fejlődésében betöltött évszázados szerepét is.

Kiss-Parciu Péter, a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium váradi gyökerekkel rendelkező helyettes államtitkára jelezte, hogy a beruházás 90 millió forintba került, mely összegből a magyar kormány 45 millió forintot biztosított, a maradék pénzt pedig a román vallásügyi államtitkárság adta, az RMDSZ közbenjárásának betudhatóan. Kitért arra is, hogy a KREK alapító püspökének, Sulyok Istvánnak a teljesítménye és a tevékenysége annyira meghatározó volt, hogy máig érezteti a hatását. A regnáló nemzeti kormány pedig 2010 óta arra törekszik, hogy minden támogatást megadjon az itt élő magyaroknak a szülőföldön való boldogulásukhoz, hogy otthon érezzék magukat, s mikor sajnos eljön a kegyelet pillanata, akkor az is méltó körülmények közt történjen.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke is a reménységgel teli hit fontosságára figyelmeztetett. A váradi reformátusok nevében Módi József katekétikai előadó, váradújvárosi lelkész mondott köszönetet a KREK-nek azért, hogy méltó helyet biztosított a gyászolóknak a feltámadás örömüzenetének a befogadására.

Az áldás előtt a kántorok kórusa szolgált. Az ünnepségen jelen volt Csűry István korábbi egyházfő, akinek a hivatali idejében elkezdődött az építkezés, valamint Demeter Katalin, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja is. A kötelező formaságok elintézése után várhatóan decemberben lesz használatba adva a Némethy László műépítész által tervezett kápolna, és egy szintén későbbi időpontban egy Sulyok István-emléktáblát is kihelyeznek majd, Deák Árpád képzőművész alkotását.