A Szigligeti Színház örökös tagjává választották Nagy Bélát

ERDON-összeállítás

Bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötték Nagy Bélát születésnapján, augusztus 21-én a nagyváradi Szigligeti Színházban, mely intézmény évtizedeken át az ünnepelt munkahelye volt. A színház emeleti előcsarnokában összegyűlt rokonok, barátok, pályatársak, tisztelők előtt mondott köszöntőbeszédet Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója. Felidézte, hogy amikor 2011-ben az új Szigligeti Színháznak az élére került, akkor Nagy Béla felkereste és hasznos információkkal látta el őt. „Azok az értékes információk nagyon jó alapot adtak ahhoz, hogy tudjam, milyen irányba induljak el” – fogalmazott. Kiemelte továbbá, hogy szakmai teljesítménye mellett Nagy Béla azért is tiszteletre méltó példakép, mert egész életében segítette a fiatalokat.

Méltatások

Biró Rozália parlamenti képviselő óriásként jellemezte és a nagyváradi magyar színjátszás, valamint színháztörténelem élő lelkiismeretének nevezte Nagy Bélát, akinek munkásságából kiemelte azt a mozzanatot, amikor javaslatot tett a Festum Varadinum megünneplésére, majd hozzáfűzte. „Példamutató számomra az a konok kitartás, az az egyenesség, a tisztaság, a következetes, határozott kiállás mindazért, ami értéket jelent a nagyváradi magyar kultúrában és a színjátszás történetében. Őrzi mindannak emlékét, ami volt, és ott van az útmutatás is, amire a zűrzavaros mindennapokban szükségünk van” – fogalmazott. Meleg Vilmos színművész felolvasta Nagy Béla egy régebbi írását, majd Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője mondott laudációt. Emlékeztetett arra, hogy Nagy Béla néhány hónappal ezelőtt vehette át a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, majd sokrétű munkásságát ismertette röviden. Említést tett arról, hogy Nagy Béla karolta fel az Ady Endre Irodalmi Kört, az Irodalmi Kerekasztalt, 1982-től negyedszázadon át a váradi magyar színház irodalmi titkára, a rendszerváltás után rögtön az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alapító elnöke volt. Több mint tíz kötetet publikált, többnyire a váradi magyar színház és színjátszás gazdag múltjáról, ugyanakkor megjelentette izgalmas korrajzot is nyújtó memoárjait. Majd Biró Árpád Levente, a nagyváradi Szigligeti Színház korábbi irodalmi titkára, a budapesti Örkény Színház kommunikációs és marketingvezetőjének méltatása hangzott el. A szövegben Biró Árpád Levente így fogalmazott: „Kedves Béla, engedd meg, hogy elmondhassuk, te igenis a huszadik századi nagyváradi magyar színháztörténet egyik főszereplője vagy. (…) Hiszen bár hivatalosan nyugdíjas vagy, mégis fáradhatatlanul dolgozol színházunkért, a mindenkori közönségért és nem utolsó sorban a nagyváradiakért”. A továbbiakban kiemelte a méltatott műveltségét, közösségépítő munkásságát, krónikás életművét, mely utóbbi „koronaékszere” nagyváradi színháztörténészi működése, hiszen a váradi színművészet kutatásában könyvei megkerülhetetlenek.
Az ünnepelthez fűződő személyes élményeit idézte fel és Nagy Béla munkásságát méltatta kollégánk, Pap István. Az ünnepségen szavalt a Szigligeti Színház két új társulati tagja, Ilyés Klaudia és Nagy László Zsolt, valamint Meleg Vilmos és Hajdu Géza, majd kedves gesztusként a megjelentek együtt énekelték a Serkenj fel, kegyes nép című születésnapi dalt.

Ajándékok

A fentiek után Czvikker Katalin átnyújtotta az örökös tagságot tanúsító oklevelet, ezt követően Nagy Béla is átadott egy ajándékot a színháznak. Felidézte, hogy 1973 nyarán, amikor mindkét tagozat szabadságon volt, ahelyett, hogy a váradi magyar színjátszás fennállásának 175 éves évfordulóját ünnepelték volna, az akkori műszaki vezető három napon át égette a nyári színház területén a magyar társulat dokumentációját, azzal az ürüggyel, hogy nincs levéltáruk, nincs lehetőség tárolni a dokumentumokat. Felfoghatatlanul értékes és pótolhatatlan értékek semmisültek meg így. „Éppen ezért minden 1948 előtti színházi plakát és dokumentum nagyon drága kincs, ez a plakát is azok közül való” – fogalmazott Nagy Béla, és átadta a váradi magyar társulat által 1947-ben bemutatott Az ember tragédiája előadásának plakátját.

 A továbbiakban Czvikker Katalin elhelyezte Nagy Béla portréját a földszinti folyosó falán, ezzel jelképesen is az örökös tagok közé lépett a színház egykori irodalmi titkára. Az ünnepség koccintással és a születésnapi torta elfogyasztásával zárult.