Viharkárok: ki fizeti a cechet?

BN-összeállítás

A kedd délután Nagyváradot és Bihar megye egy részét sújtó rendkívül heves vihar több száz fát csavart ki, ágakat tört le, oszlopokat és hirdetőtáblákat döntött ki. Ezek egy része parkoló autókra zuhant. A megyei katasztrófavédelem munkatársai szerint nem kevesebb, mint 54 jármű rongálódott meg a viharban. Ezeknek az autóknak a tulajdonosai nem kapnak kártérítést, hacsak kötelező gépjármű biztosítással rendelkeznek. Sőt, mint arra Claudiu Popvici ügyvéd felhívta a figyelmet laptársunknak, a Jurnal Bihoreannak adott tájékoztatásában, a CASCO-biztosítás sem garancia arra, hogy a kárvallott autótulajdonosok pénzt kapjanak, ugyanis ez attól függ, hogy mit tartalmaz a szerződés. Itt kell felhívni a figyelmet a hírhedt apró betűs részekre, mert az ügyvéd szerint egy-egy szerződésben nagyon sok apró betűvel szedett bekezdés, paragrafus van, és könnyen meglehet az, hogy a szerződésből ki van iktatva a természeti csapások okozta kár. Éppen ezért érdemes mindig alaposan átolvasni a biztosítási szerződéseket. Ha a CASCO-biztosításban szerepel a természeti csapás is, de a biztosító nem akar fizetni, akkor a kárvallott beperelheti a társaságot, és akkor a bíróság dönti el, hogy jogosult-e a kártérítésre.

Amúgy az autótulajdonosok akkor is visszaszerezhetik a megrongált autójuk értékét vagy legalábbis annak egy részét, ha nincs biztosításuk. Ehhez azonban bírósághoz kell fordulniuk követelésükkel. E követelés alapját a Polgári Törvénykönyv 1376. paragrafusának 1. bekezdése képezi, mely kimondja, hogy mindenki köteles jóvátenni a kárt, amit a felügyelete alá tartozó dolog okozott. Az első teendő annak a jogi vagy természetes személynek a beazonosítása, aki felel azért az épületért, területért, ahonnan a kár származott. Konkrétan, ha egy autó egy épület tetejéről levált cserepek miatt rongálódott meg, akkor az épület tulajdonosától lehet követelni a kártérítést. Abban az esetben, ha egy fa dőlt az autóra, akkor azt kell kideríteni, hogy kinek a gondozásában van az a fa, magyarázta az ügyvéd. Hozzátette, hogy amennyiben a fa közterületen van, akkor valószínűleg a polgármesteri hivatal a felelős, mert minden önkormányzatnál kell legyen egy részleg, amelyik felel a fák karbantartásáért. „Ha a fát nem gondozták úgy, ahogy kell, akkor az önkormányzat felelőssé tehető a károkozásért” – fogalmazott az ügyvéd. A kárvallottaknak bizonyítékokat kell gyűjteniük, legyenek azok fotók, videófelvételek, jegyzőkönyvek, amelyekből kiderüljön, hogy valóban az a konkrét fa vagy tetőről lesodort bádoglemez okozta a bajt. Ezt követően előzetes egyeztetéseket érdemes folytatni, és csak akkor kell bírósághoz fordulni, ha a másik fél nem akar önszántából fizetni.

Eseti elbírálás

A bíróság minden ügyet eseti alapon mérlegel, mert meg kell állapítania azt, hogy a kárt vis maior, azaz előre nem látható és elkerülhetetlen esemény vagy véletlen esemény okozta. Ez utóbbi olyan esemény, amelyet a felelős személy nem láthatott előre és nem akadályozhatott meg. Ha tehát vis maiorról vagy véletlen eseményről van szó, akkor az épület vagy a telek tulajdonosa mentesül a kártérítés megfizetése alól. Csakhogy, mint arra Claudiu Popovici felhítvta a figyelmet, a nagyváradi vihar esetében csak akkor beszélhetnénk vis maiorról, ha például az összes fa kidőlt volna. De mivel nem ez történt, joggal feltételezhető, hogy olyan fák dőltek ki, vagy olyan fák is kidőltek, amelyek nem voltak megfelelő módon karban tartva. „Mint ahogy nem is minden tető szakadt le, csak azok, amelyeket nem megfelelően építettek vagy szereltek fel. Ezért kell a bíróságoknak minden egyes esetet külön mérlegelniük, és ezért is születnek hasonló ügyekben különböző ítéletek” – magyarázta az ügyvéd.

Ingatlanbiztosítás

A biztosítási szakértők szerint mind a házak, mind az autók esetében a megfelelő biztosítások jelenthetik a legegyszerűbb kiutat a bajból. Fontos azonban tudni, emelik ki a szakértők, hogy a kötelező lakásbiztosításban nincsenek benne a vihar okozta károk, csak a földrengés, a földcsuszamlás és az árvíz okozta károk. A kötelező biztosítást a törvény szabályozza, tehát minden biztosító mindenkinek ugyanazon az áron ugyanazokat a biztosítási feltételeket nyújtja. Ahhoz, hogy a keddi vihar okozta kárt megtérítse a biztosító, ahhoz előzőleg fakultatív biztosítással kellett rendelkezni, melyben konkrétan szerepelnie kell a vihar elleni biztosításnak. A fakultatív biztosításban lehet kötni felelősségbiztosítást is, amellyel a biztosító a harmadik személynek okozott kárt téríti meg. Vagyis ha valakinek a házáról a tetőcserepet a szél ráfújja a szomszédnak az autójára, akkor a ház tulajdonosának a biztosítója megtéríti az autótulajdonos kárát. De itt is különbséget kell tenni atekintetben, hogy vis maiorról vagy a tulajdonos felelősségéről van-e szó. Ha a példánál maradva a ház tetőzete jól meg volt csinálva, de a szél olyan erős volt, hogy levitte, akkor a biztosító nem fizet kártérítést, mert nem a tulajdonos hibája miatt keletkezett káruk más személyeknek, hanem vis maior esete állt fenn. Ilyen esetekben az ingatlantulajdonos értelemszerűen jogilag sem vonható felelősségre, tehát peres úton sem lehet tőle kártérítést kapni.