Magyar–magyar párbeszédet sürget az EMSZ a jövő évi választások előtt

János Piroska

„A 2024-es év egy sor olyan politikai eseményt hoz, amely miatt fontos az, hogy mi magyarok felkészülten várjuk a jövő évet. Az EMSZ megalkotása is az erdélyi magyarság problémáira adott válasz” – nyilatkozta a csütörtöki sajtótájékoztatón Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke, hozzátéve: az egyre nehezedő körülmények között fontos a magyar–magyar párbeszéd kialakítása, illetve léteznie kell az együttműködés különböző formáinak. „Mi a magunk részéről a két erdélyi magyar párt egyesítésével, azt hiszem, hogy eléggé fontos választ adtunk ezekre a kihívásokra. Bennünket nem vádolhat senki azzal, hogy ne lennénk készek az együttműködésre, és szükség esetén akár arra is, hogy a szervezeteinket is egy keretbe tudjuk foglalni. Amellett hogy létezik az együttműködésnek a nagyon fontos igénye, az EMSZ garanciája annak, hogy az erdélyi, partiumi magyarságnak nem kell egypártrendszeri keretek között élnie, hiszen a magyar egység nem egyenlő az erdélyi magyar egypártrendszerrel. Nekünk tudnunk kell úgy is együttműködni, hogy nem kényszerítenek bennünket arra, hogy a '89 előtti viszonyokhoz hasonlatos módon egy szervezet létezzen, és akár adott esetben egy személy mondja meg azt egy teljes megye magyar közössége számára, hogy mi a helyes és helytelen” – fogalmazott.

Elmondása szerint a 2020-as önkormányzati választásokon megtapasztalták, nem létezik az együttműködésre való hajlandóság, s vannak olyanok, akik egypártrendszeri keretekbe akarják szorítani az erdélyi magyarságot. Csomortányi szerint az erdélyi magyarságnak súlyos veszteségei voltak e logika miatt, ugyanis míg a politikai koalícióként működő EMSZ ellen kampányoltak a többségében magyar településeken, elvesztették a dél-erdélyi szórványban levő településeken az önkormányzati jelenlétet, többek között Temesváron, Lugoson, Vajdahunyadon, Brassóban, de a Máramaros megyei tanácsban is. „Intő példa kell legyen a 2020-as önkormányzati választás egész Erdély és Bihar megye számára is. El kell tudni engedni azt a testvérgyilkos politikai logikát, amelynek a lényege az, hogy csak egy politikai szervezet létezhet, és aki nem oda tartozik, azt meg kell semmisíteni közéleti szempontból” – jegyezte meg.

Zatykó Gyula polgármesteri tanácsadó szerint a halálozási és születési adatok azt mutatják, rohamos ütemben fogy a magyarság. Várad esetében míg a halálozások arányát 35 százalékban a magyarok teszik ki, addig a születések arányában csak alig 10 százalékban van jelen a magyarság, ennek fényében elmondható, hogy 2020-hoz képest a nagyváradi magyarok esetében csökkent a szavazóképes lakosság. „Ezért fontos a két politikai erő együttműködésének kialakítása, ugyanis félő, ha nem lesz közös megoldási javaslat, akkor csak három tanácsos lesz a helyi önkormányzatban. Amennyiben az EMSZ is bejut, lehet öt tanácsos is akár” – tette hozzá, megjegyezve: ezelőtt négy évvel is mondták, akkor lesz erősebb tanácsosi jelenlét és alpolgármester Nagyváradon, ha közös megoldással egymást segítve tudnak bejutni, vagy az Erdélyi Magyar Néppártnak ott lesz a helye a tanácsban. Meglátása szerint a helyi tanácshoz hasonlóan a megyei tanácsban is egyre kevesebb magyar tanácsos van. „Meg kell találni azt a tárgyalásos megoldást, ami nem a pártokról kell szóljon, hanem a közösségről. Mi ezt szorgalmaztuk évekkel ezelőtt is, sajnos az egypártrendszeri logika dominált és ez alapján nem tudtunk előre lépni, de a szükség nagy úr és a számok nagyon makacs dolgok” – fogalmazott.

Csomortányi szerint, csakúgy mint 2020-ban, amennyiben nem lesz magyar–magyar együttműködés Bihar megyében és Nagyváradon, az egyedüli politikai szervezet, amelynek esélye van arra, hogy biztosítsa a megyeközpont és a megye vezetésében a magyar jelenlétet, az az EMSZ.

A politikus meglátása szerint egyre több Bihar megyei települést fenyeget az, hogy megszűnik a magyar jelenlét, példaként említette Margittát, ahol a függetlenként megválasztott polgármester a Nemzeti Liberális Pártba lépett. Elmondta: könnyen megismétlődhet a váradi modell, az új városvezetés eredményei könnyedén hozhatnak olyan szavazattöbbséget, ami szükségtelenné teszi a magyarok bevonását a város vezetésébe, illetve az elmúlt időszakban tapasztalt közéleti botrányok sorozata is káros. A megváltozott etnikai viszonyok miatt Hegyközpályiban is megtörténhet, hogy alpolgármesteri szinten sem lesz képviselve a magyarság, ugyanakkor Alsólugason is előfordulhat, hogy nem lesz magyar alpolgármester – tette hozzá. „Itt nem azokra kell haragudni, akik időben figyelmeztetnek a bajra, hanem azokat kell számonkérni, akik szintén tudják, hogy baj van és nem tesznek semmit” – fogalmazott. „Tisztában vagyunk, hogy milyen nehéz körülmények között kell majd a következő másfél évben dolgozni és milyen nehéz választások várnak ránk, ugyanakkor készen áll az a csapat, amely ha nem lesz más lehetőség, akkor egymaga is biztosítani tudja a magyar jelenlétet ezeken a helyszíneken” – jegyezte meg.