Rendhagyó irodalomórák a nagyváradi római katolikus püspöki palotában

Ciucur Losonczi Antonius

A rendhagyó alkalmak három, egyenként fél órát tartó részekre vannak osztva. Mi a legelső irodalomórába pillantottunk bele, melyen az Ady Endre Középiskola IX. A, IX. B és X. A osztályai vettek részt, a diákokat Sarkadi Viktória, Kirkósa Enikő tanárok és Makai-Bölöni Judit könyvtáros kísérték el.

A püspöki palota dísztermében egybegyűlteket Simon Ferenc, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium magyar szakos tanára köszöntötte a zsoltáros szavaival, miszerint „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme”. Beszélt a diákoknak arról, hogy a reneszánsz meghonosítói a történelmi Magyarországon Vitéz János és Janus Pannonius voltak. Vitéz János, akit „Pannónia fényének” is szoktak nevezni, húsz éven keresztül váradi püspök is volt, illetve ő volt Janus Pannonius nagybátyja és nevelője. Itáliában és Bécsben tanult, 1433-tól pedig a magyar királyok szolgálatába állt: jegyző, majd Luxemburgi Zsigmond, Habsburg Albert és Ulászló király, valamint Hunyadi János erdélyi vajda és kormányzó titkára, fiainak nevelője, Mátyás király kancellárja. A humanista szemlélet kapcsán az előadó megemlítette Marsilio Ficino nevét is, aki a Platonikus Akadémiát vezette Firenzében, és találkozott Janus Pannoniusszal, valamint szó esett Calepinus Ágoston-rendi szerzetes, lexikoníró 1598-ban Bázelben megjelent 11 nyelvű szótáráról, melyben a magyar nyelv is szerepelt.

Visszatérve ezután Janus Pannoniushoz, Simon Ferenc azt kérte a fiataloktól: értelmezzék két versét, a Búcsú Váradtól és a Saját lelkéhez címűeket, a „Colombo-módszert” alkalmazva, melynek alapja a megértés, a nyomozás és a megismerés. Házi feladatot is adott nekik: foglalkozzanak a „dicsőítés és panasz saját lelkemhez” témával, mivel szerinte a művészet elsősorban önértékelés, egy műalkotás pedig „határolt végtelen”.
Horti Zoltán, a Görömbő Kompánia krónikása inkább Janus Pannoniusról beszélt, többször is hangsúlyozva, hogy csupán két-három évvel volt fiatalabb a jelenlevő adysoknál, amikor útra kelt, és elment Európába tanulni. Nagyjából ugyanaz érdekelte őt is, mint ami a mostani tizenéveseket, ezekről írt tehát a kor divatjának megfelelően latinul: a humanista celebekről, szerelemről.
Interaktív foglalkozások is voltak, majd Lakatos Attila régész, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség vallásturisztikai irodájának a vezetője a püspökség történetén, Vitéz János és Janus Pannonius egyházi és kulturális örökségén kalauzolta végig a diákokat, tárlatvezetést tartva.