Interjú

2022.11.17. 15:13

Rappert-Vencz Gábor: Magunkban hordozzuk a huszadik század sebeit

Rappert-Vencz Gábor, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagja játssza a címszerepet Szőcs Géza Raszputyin című drámájában, amelyet november 26-án, szombaton 19 órától, és november 27-én, vasárnap 17 órától a nagyváradi közönség is megtekinthet a Szigligeti Színházban. A darabról és annak időszerű mondanivalójáról, a mának szóló üzenetéről nyilatkozott a művész. Az alábbiakban az interjú rövidített változatát közöljük.

Fotós: Süveg Károly

Lejegyezte: Elek György

– Mit jelent az ön számára ez a szerep?
– Hogy nekem miért kihívás? Minden szempontból az. Egyrészt egy hatalmas falat. Olyan, mint egy időutazás magamban, a történelemben. Elő kell szedni a huszadik század időkapszuláit. Az előadás Raszputyin halálának a pillanata, az akkor végigpergő dolgok. Tudjuk, hogy minden embernek a halála előtti pillanatban pár másodperc alatt végigpereg a saját élete. Mi lett volna ha? Ez egy ilyen film. Egy hatalmas sodrásnak vagy inkább örvénynek nevezném az egészet. Ez a szöveg egy csomó önvizsgálatra is lehetőséget adott. Nincs semmi közöm Raszputyinhoz, és mégis nagyon sok. Mint ahogy mindannyiunknak van köze Raszputyinhoz, hiszen mindannyiunknak az életében ott van a két erő: a szeretet és a durva önteltség, a fény és a sötétség. Ezek mindannyiunkban hadakoznak. Van, amikor jó emberek vagyunk, van, amikor dühösek vagyunk, vagy amikor rossz emberek leszünk. Hogy ezt megbánjuk vagy nem, az egy másik kérdés. Személyre szabott. Az sem mindegy, milyen arányban vagyunk jók vagy rosszak. A fő törekvés legtöbbünknek az, hogy jó emberek legyünk.

– A darab fiktív történet, mégis a történelmi tényekhez kötődik. Mennyire lesz érezhető ez az előadásban?
– Igazából azért fiktív, mert egy kicsit arról szól, mi lett volna ha. Raszputyin megpróbálja megmásítani a történelmet. Megpróbálja megállítani a háborút. Megpróbálja megelőzni a huszadik század borzalmait. Ami a legfontosabb, hogy ezek a borzalmak emberi döntésekhez köthetők, attól függenek, hogy abban az adott pillanatban az ember hogyan dönt. Ha abban a pillanatban nem a megfelelő döntést hozza, akkor később mások is rosszul döntenek, vagy dönthetnek. Ezt tapasztalhatjuk egyénileg is a saját kis nyomorult, vagy szép életünkben. Tapasztaljuk azt, hogy a döntéseink mennyire meghatározzák az életünket. De itt még nem beszélünk a végzetről, a sorsról… De lehet, hogy hiába evickélünk, aminek meg kell történni, az meg fog történni velünk.

– Ezek szerint az előadás célja a múlt felidézésével visszatükrözni a jelent.
– Egyértelműen. Ez egy oda-vissza játék. A huszadik század borzalmait éljük a huszonegyedik század borzalmaiban is. Magunkban hordozzuk a sebeket és a következményeket. Mindannyian veszítettünk el nagyapát, a nagyapa barátait, dédapát, nagyszülőket, azok barátait és így tovább.

– A darab szövege arra is felhívja a figyelmet, hogy vigyázzunk a döntéseinkre, gondoljuk át azokat.
– Így van. Minden döntésnek következménye van. Nemcsak magunkra, hanem a környezetünkre is. Minden összefügg. Egy harminc évvel ezelőtt hozott döntésnek most is viseljük a következményeit. Az életben vannak kerülők. Ha elmegy valaki egy holtvágányra, onnan vissza lehet tolatni. Aki tesz egy kerülőt, valahogy visszakeveredhet a fővonalra.

– A darabnak nagyon sok üzenete van a fiatalok számára is. Fel fogják ismerni ezeket az üzeneteket?
– Reméljük. Mi egy olyan korszakban nőttünk fel, amikor nem lehetett választani. Megszabták mit szabad, és mit nem. Most bármit lehet választani, bármit abba lehet hagyni, és bármit el lehet kezdeni. A mai fiataloknak élniük kell ezzel a lehetőséggel. Ez a kérdés is felmerül a darab kapcsán.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában