A Nagyváradi Művészeti Líceum diákjai is szereplői a székesfehérvári Koronázási Szertartásjátéknak

Ciucur Losonczi Antonius

„»A leromboltat építsd fel, a felépítettet őrizd meg!«. Ez a mondat hangzott el évszázadokon keresztül a magyar királyok koronázási szertartásában, és ez lett a jelmondata Székesfehérváron a Nemzeti Emlékhelyen 2013 óta megtartott rendezvénysorozatnak, amelyben a történelemformáló Árpád-házi királyok élettörténete elevenedett meg” – tájékoztatnak a szervezők a szerkesztőségünkbe eljuttatott meghívóban, melyben a továbbiakban kifejtik: „Az elmúlt évtizedben (a pandémiás időszakot leszámítva) a Koronázási Szertartásjátékok minden évben azon a helyen valósultak meg, ahol ez a szakrális jelenet valóban megtörtént. És ez azért is nyújthatott páratlan élményt, mert az alkotó fantázia segítségével tulajdonképpen évről évre felépült az emberek képzeletében az, amit az évszázadok elpusztítottak: a Nagyboldogasszony Bazilika, a középkori Magyarország szakrális központja, ősi királyaink panteonja. A színpad pedig mindig azonos volt a hajdani Bazilika alaprajzával, mert annak romjai fölé épült.”

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla, II. András, IV. Béla, IV. (Kun) László után idén a X. Koronázási Szertartásjáték III. András, „az utolsó aranyágacska” koronázásába ágyazott élettörténetét mutatják be, és egyben összegzésére törekszenek annak az Árpád-házi korszaknak, amelynek az önálló magyar államiság megmaradását és megszilárdulását köszönhetjük. A Magyar Királyság a XIII. század végére belső viszályai miatt a káoszba süllyedt, és kormányozhatatlanná vált. IV. (Kun) Lászlót bérgyilkosok megölik, és nincs utód a királyi családban. Ki lesz az, aki rendet csinál ebben a zűrzavarban? Önjelöltek persze akadnak szerte Európában, de az ország sorsáért aggódó főurak és Lodomér érsek másban látják a remény csillagát. Hazahívják Velencéből II. András halála után született fiának gyermekét. Andrásnak hívják őt is, mint a nagyapját. Nagy tervekkel érkezik. Küldetése: megkísérelni a lehetetlent. Érvényesíteni a jog által szabályozott rendet egy olyan királyságban, amit tömören csak így jellemeznek: az ököljog országa. A Koronázási Szertartásba foglalt Árpád-házi királylegendák lezáró darabja ennek a küldetésnek a megrázó és felemelő története. Már épülnek a 22 méter magas tornyok, és hamarosan megkezdődik a lelátó összeszerelése is a Koronázási Szertartásjáték helyszínén. Mint ahogy eddig minden évben, idén is nagy odafigyeléssel, régészek által készített térkép alapján építik fel a nagyszabású előadás díszletét, vigyázva a műemlékekre.

1222. április 24-én adta ki II. András Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet. Ennek az eseménynek is szeretne ugyanakkor a Vörösmarty Színház emléket állítani a Koronázási Szertartásjáték mostani előadásával. Természetesen újra a színpadon lesznek a Rákóczi Szövetség által szervezett határon túli diákok is, akik 2017 óta rendszeresen részt vesznek a Koronázási Szertartásjátékokon. Kárpát-medencei Színjátszó Táboruk augusztus 7. és 21. között Székesfehérváron zajlik, együttműködésben a Vörösmarty Színházzal, ahová temesvári, nagyváradi és ipolysági diákok érkeztek.

„A Székesfehérváron megrendezett koronázási szertartásjátékoknak visszatérő meghívott vendégei az iskolánk diákjai is. Hatalmas megtiszteltetés az számunkra, hogy minden évben a mi tanintézményünk diákjai lehetnek azok, akik a közel kéthetes programsorozatban – az erdélyi, illetve partiumi középiskolás diákok közül – részesei lehetnek az előadásoknak. Idén Szakács Kata, Szakács Panna, Varga Réka, Jankó-Szép Dóra Kata, Dóczi Vivien Dorottya, Oszaczky-Butkay Gergő és Szűcs Gabriella diákok, valamint Jankó-Szép Noémi és Fábián Emőke tanárnők vannak az elmúlt vasárnaptól Székesfehérváron és teljes erőbedobással az előadás előkészítésén dolgoznak. Örömünkre szolgál, hogy a diákok évről évre szereplői lehetnek az előadásnak és az Árpád-házi királyok ősi koronázóvárosának falai között belekóstolhatnak őseink középkori életébe, ezzel is erősítve nemzettudatunkat, összetartozásunkat az anyaországiakkal. Szívből köszönjük a Rákóczi Szövetségnek ezt a lehetőséget!” – nyilatkozta portálunknak Nagy Gabriella történelemtanár, a Nagyváradi Művészeti Líceum igazgatóhelyettese.