S.O.S. Ullmann-palota: amikor lesz pénz, akkor lesz belső felújítás is

Pap István

Az impozáns belvárosi épület homlokzatán is meglátszik a nemtörődömség, de az igazán sokkoló állapotokkal azok szembesülnek, akik az ingatlan belsejét is látják. Az épületben még mindig fával fűtenek, a legfelső emelet pedig úgy néz ki, mintha legalábbis most ért volna véget ott a világháború. Az a szint teljes egészében az önkormányzat tulajdonában van, az itt található helyiségeket műteremként bérelték képzőművészek a várostól. A helyi önkormányzat az általa működtetett homlokzatfelújítási program keretében 2018-ban már fel akarta újíttatni az épület homlokzatát és tetőzetét, ezért a képzőművészeket kilakoltatták a legfelső emeletről, csakhogy végül a felújításból nem lett semmi, ugyanis a palotában lakó tulajdonosok sokallták a 7,2 millió lejes felújítási költséget, amennyiért a közbeszerzésen nyertes konzorcium vállalta volna a munkálat elvégzését, így hát a szerződést felbontották. Emiatt az épület állaga tovább romlott.

Különösen az egykor képzőművészeti műtermeknek helyet adó legfelső emeleten borzasztóak az állapotok, ami három éve használaton kívül áll: a tetőn, a lift feletti részen ma már egy akkora lyuk tátong, hogy rálátni az égre. Úgy próbálják megakadályozni azt, hogy a víz ne özönöljön be esőzéskor a lyukon át, hogy egy kezdetleges deszkapalánkot ácsoltak rá a liftakna tetejére. A műtermek előtti gangon kerülgetni kell az oda gyűlt, illetve oda hordott szemetet és törmeléket, az egykori műtermekben az ablakszárnyak között rétegekben állnak a madártetemek, az ablakokon amúgy is szinte lehetetlen kilátni a vastag madárürülék-réteg miatt. Ugyanakkor a falak penészesek, a kályhák repedezettek, az egykori mellékhelyiségekre a lerobbant, koszos kádak és csapok emlékeztetnek, és persze mindenhol minden csupa piszok.

Az önkormányzat a lefújt felújítási kísérlet után megegyezett a lakókkal abban, hogy a homlokzatfelújítási költség nem haladja meg az egymillió eurót, és mintegy 4,5 millió lejes költségvetéssel új tendert írtak ki az épület homlokzatának és tetőzetének a felújítására. A hirdetményt hamarosan közzé teszik az elektronikus közbeszerzési rendszerben. Mivel a munkálatot a már említett homlokzatfelújítási program keretében fogják lebonyolítani, ezért a beruházás kizárólag a homlokzatok és a tetőzet felújítását foglalja magában. Ahhoz, hogy belső strukturális, illetve közműhálózati munkálatokat végezhessen, az önkormányzat meg kell egyezzen az Ullmann-palotában lakással rendelkező tulajdonosokkal, de Lucian Popának, a nagyváradi Ingatlankezelő Igazgatóság vezetőjének kétségei vannak afelől, hogy sikerül velük megegyezni, hiszen a tulajdonosok a homlokzatfelújítást is ellenezték a magas költségek miatt, de a belső munkálatok ennél sokkal többe kerülnének. „Pedig szerintem a lakók rosszul jártak azzal, hogy 2018-ban követelték a szerződés felbontását, mert mostanra már elkészültünk volna a felújítással, míg most az építőanyagok ára az egekbe szökött” – fogalmazott az igazgató.

A lakókkal tehát nagyon nehéz szót érteni, ezért a belső felújítási munkákat nem lehet most megcsinálni, legalábbis az alsóbb szinteken, de a negyedik emelet teljes mértékben az önkormányzat tulajdona, ezért logikusnak tűnik a felvetés, hogy a tető- és homlokzatfelújítással egy időben a legfelső emeletet is helyre lehetne állítani. Erre a felvetésünkre Lucian Popa így reagált: „Nincs nekem pénznyomtató gépem. Logikus lenne, hogy egy munkálat elkezdésekor mindent rendbe kellene tenni, nem pedig évről évre visszatérni ugyanoda”. Vagyis, mint kifejtette, az ingatlankezelőségnek most nincs pénze a palota legfelső szintjének a felújítására is, mert a rendelkezésére álló pénzt az uniós projektek önrészeinek a finanszírozására és a kisajátítási költségekre kell fordítani. „Amikor lesz pénz, akkor lesz belső felújítás is” – összegezte az igazgató, hozzátéve, hogy a legfontosabb az, hogy a legsürgősebb állagmegőrző munkálatokat mihamarabb elvégezzék az Ullmann-palotában, „aztán egy későbbi időpontban pedig a lakókkal közösen döntünk arról, hogy mi legyen a belső részekkel”.

Műemlék

Az Ullmann-palota 1913-ban épült fel szecessziós stílusban, Löbl Ferenc nagyváradi származású bécsi építész tervei alapján. Az ingatlan építtetője Ullmann Sándor, a Kurlander és Ullmann Részvénytársaság vezérigazgatója volt. A palota főhomlokzata szimmetrikus. A nagyméretű földszinti résznek zöldeskék fajanszborítása van. A palota homlokzatán Breitner professzornak, a bécsi császári és királyi iparművészeti iskola tanárának a remekműve díszeleg: Juda oroszlánja a hétkarú gyertyatartóval, melyeket a pécsi Zsolnay cég készített el. A második és a harmadik emeleten a két szélső tengely melletti traktusok bow-window formában félkörívesen kiemelkednek a homlokzat síkjából. Az épület B. kategóriás, országos jelentőségű műemlék.