A lehetetlen ügyek szentjére emlékeztek Váradolasziban

Ciucur Losonczi Antonius

Prédikációjában Szabó Ervin nagyvárad-olaszi plébános arra hívta fel a figyelmet: Szent Rita Itáliában született, Umbria tartományban, 1381 körül. Szülei nyomására férjhez ment egy durva lelkületű férfihoz, de imáival, Isten kegyelméből sikerült őt megtérítenie. Bár két fia is született, mindig kolostori életre vágyott, ezért miután sok fájdalom árán eloldódtak a földi kötelékei, felvételét kérte az Ágoston-rendi nővérek közösségébe. A fegyelem és a hősies béketűrés példaképe ő, a lehetetlen helyzetekben szoktuk a segítségét kérni, és mindig számíthatunk a közbenjárására.

Amikor betegágyán feküdt, egy alkalommal meglátogatta őt az unokahúga. Hogy felvidítsa egy kicsit, megkérdezte tőle: mit vigyen neki ajándékba? Rita némi gondolkodás után azt kérte: hozzon rózsát, mert a szülői ház kertjében is voltak rózsák, és visszavágyott oda, ahol először élhette át a hit, a reménység és a szeretet érzését. A rokona valószínűleg azt hitte, hogy tényleg súlyos beteg lehet Rita, ha január közepén rózsát kér, de azért engedelmeskedett neki. Nem volt annyira messze a szülői ház, elment tehát, és legnagyobb megdöbbenésére azt látta, hogy néhány rózsa valóban gyönyörűen virágzik. Ezért lett tehát a reménytelen dolgok, helyzetek szentje Rita, hiszen, bár lehetetlennek tűnt, mégis virágzott télen a rózsa, és ezért szentelnek virágot a liturgikus emléknapján bemutatott szentmise végén – magyarázta a tisztelendő, aki arra biztatta a jelenlevőket: ha gondjaik, problémáik vannak, ők is forduljanak bátran Szent Ritához, aki a reménység forrása, és a Szentlélek segítségével enyhíteni képes a világ bajait.